Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága nem kötelező érvényű állásfoglalást adott ki, amely jogi következményekkel járhat az iparosodott országokra nézve – köztük az Egyesült Királyságra is. A döntés lehetővé teszi, hogy felelősségre vonják az államokat az úgynevezett „történelmi szennyezésért”, ami különösen az ipari forradalomban úttörő szerepet játszó, de ironikus módon napjainkban az összes üvegházi gáz egy százalékát kibocsájtó Nagy-Britanniát sújthatja.

A hágai döntés értelmében, bizonyos esetekben más államok beperelhetik azokat az országokat, amelyek nem tesznek eleget a klímavédelmi kötelezettségeiknek.

A kezdeményezés mögött a csendes-óceáni szigetállamok jogászhallgatói állnak, és 132 ENSZ-tagállam támogatta azt. A döntést üdvözölte Vanuatu is – a klímaváltozás által leginkább fenyegetett szigetország –, és az ENSZ közgyűlése elé viszi az ügyet. A csendes-óceáni ország klímaügyi minisztere, Ralph Regenvanu szerint

az éghajlati katasztrófák által sújtott országoknak joguk van kártérítést követelni azoktól az államoktól, amelyek múltbeli tevékenységükkel hozzájárultak az általa válságnak nevezett helyzethez.

A brit kormány azzal reagált, hogy nincs szó kötelező érvényű döntésről, így nincs alapja annak, hogy kártérítést fizessenek. Az ellenzéki pártok, a Reform UK és a konzervatívok is élesen bírálták az állásfoglalást, „ideológiai megszállottságnak” és „jogászkodásnak” nevezve azt. Priti Patel, a konzervatív árnyékkormány külügyi felelőse azt emlegette, hogy „a bíróság beszállt az ideológiailag megszállott politikai kampányolásba”, valamint azt is hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az Egyesült Királyság szuverenitását. Richard Tice, a Reform UK alelnöke pedig úgy fogalmazott: „a Nemzetközi Bíróság gyűlöl bennünket”, továbbá hozzátette: „egy Refom-kormány semmilyen körülmények között nem fizetné ki a nevetséges klímakártérítést”

Közben annak ellenére, hogy a britek immár a globális emisszió töredékét – mindössze egy százalékát – adják, a szigetországban szenvedélyesen kampányolnak az aktivisták az úgynevezett „klíma-igazságosságért”. Utakat zárnak le vagy műalkotásokat rongálnak meg a tiltakozók. Az önkormányzatok egymásra licitálva hoznak korlátozó döntéseket az emisszió-csökkentés és a „klíma-akció” nevében és nagyobb cégek is zöld programokat indítottak hírnevük védelmében.

Ugyan a hágai állásfoglalás nem ítélet, de jogi és erkölcsi súlya jelentős lehet. Korábbi, hasonló jogi véleményekre alapozva adta vissza az Egyesült Királyság például Mauritiusnak a Chagos-szigeteket. Abban a döntésben és a mostaniban is fontos szerepet játszott a brit munkáspárti kormány jogi főtanácsadója, Lord Hermer.

Az aktivisták szerint ezúttal is formálódik egy precedens, amivel felvértezve az emelkedő tengerszint miatt leginkább sebezhető kis szigetállamok kártérítést követelhetnek a gazdag országoktól.