Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild
Nyitókép: Unsplash

NATO: már a kilépést tervezi és semleges lenne Szlovákia

Andrej Danko, a pozsonyi parlament alelnöke arra kérte Robert Fico szlovák miniszterelnököt, hogy kezdjenek komoly tárgyalásokat Szlovákia semlegességéről, vagyis az ország NATO-ból való kilépéséről. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke hangoztatta, hogy szeretne egy elemzést látni a katonai szövetség esetleges elhagyásának következményeiről. Szerinte ugyanis csak idő kérdése, hogy valaki népszavazást kezdeményezzen erről a kérdésről.

Andrej Danko, a kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke és a parlament alelnöke szerint az Egyesült Államok Irán elleni támadása kapcsán az európai országoknak el kell gondolkodniuk azon, hogy a NATO-tagság inkább előny vagy biztonsági kockázat. A szlovák köztelevízió politikai vitaműsorában elmondta, hogy Európát új hidegháború fenyegeti, és ha nem határolódik el az Egyesült Államoktól, akkor viselnie kell az amerikai katonai beavatkozások következményeit is, mint például most Irán esetében.

Úgy látja, hogy a NATO-tagság kérdését minden európai országnak, nem csak Szlovákiának, népszavazás útján kellene mérlegelnie. Bár hozzátette, hogy egyelőre nincs itt az ideje referendumot kezdeményezni, ám ha a konfliktus eszkalálódik és Európa biztonságát veszélyezteti, akkor a NATO-tagság kérdése napirendre kerülhet.

A parlamenti alelnök úgy véli, ideje nyíltan beszélni a semlegesség kérdéséről, annak költségeiről és következményeiről. Kijelentette: nem fél kimondani, ha a NATO-tagállamok nyomást gyakorolnak Szlovákiára a fegyverkezési kiadások növelése érdekében, akkor az országnak választania kell a szövetségből való kilépés és a hatalmas katonai kiadások között. Andrej Danko úgy fogalmazott: ha a védelemi költségek a GDP öt százalékát tennék ki, az évi mintegy hétmilliárd eurót jelentene, és erősen kétséges, hogy a semlegesség ennél többe kerülne.

Szerinte Robert Fico miniszterelnöknek és védelmi miniszterének, Robert Kaliňáknak kellene kimondania, hogy Szlovákia kilép a NATO-ból, ha valóban komolyan gondolják a semlegesség gondolatát.

Andrej Danko műsorbeli vitapartnere, Grendel Gábor ellenzéki képviselő ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Szlovákiának továbbra is részt kell vennie a kollektív védelemben, amit a NATO biztosít. Véleménye szerint a tagság több előnyt jelent, mint hátrányt, mind belső, mind nemzetközi biztonsági szempontból.

A védelmi kiadások növelésével kapcsolatban Grendel azt is elmondta, hogy nem minden NATO-tagállam rendelkezik olyan erős gazdasággal, amely ezt megengedheti magának. Hozzátette, hogy Robert Fico semlegességről szóló kijelentéseit inkább politikai színjátéknak tartja, amellyel csak a saját szavazótáborát próbálja megnyugtatni.

Robert Fico miniszterelnök a múlt héten egy sajtótájékoztatón beszélt először nyilvánosan arról, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben Szlovákiának talán előnyösebb lenne a semleges státusz. Szerinte a jelenlegi fegyverkezési hullámot leginkább a hadiipari cégek érdekei vezérlik, ezért lenne indokolt megfontolni a semlegességet – még ha erről nem is ő dönt közvetlenül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzés: erős év volt 2025 a lakossági hitelezésben, és 2026 első hónapjai még erősebbek

Elemzés: erős év volt 2025 a lakossági hitelezésben, és 2026 első hónapjai még erősebbek

Hatalmas volt a növekedés az egész magyar piacon tavaly a lakáshitelek és a személyi kölcsönök területén is. 2025-ben több mint 60 százalékkal nőtt az új jelzáloghitelek kihelyezése az Erste banknál elsősorban a szeptemberben elindult az Otthon Start Programnak köszönhetően, de a személyi kölcsönök piacán is 55 százalékkal bővült az új hitelek folyósítása.

Ők kaptak idén Kossuth- és Széchenyi-díjat

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump megvádolta Putyint - Híreink a közel-keleti harcokról szombaton

Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump megvádolta Putyint - Híreink a közel-keleti harcokról szombaton

Pontosan két héttel ezelőtt indult az iráni háború, legújabban Donald Trump a Közel-Kelet történetének egyik legdurvább bombázásról számolt be, az iráni olajtermelés központjának számító Kharg szigetet támadta az amerikai hadsereg. Az ezidáig érintetlen sziget kezeli az iráni olajexport 90 százalékát, bár Trump szerint az olajinfrastruktúrát nem lőtték, csak a katonai létesítményeket. Pénteken Trump arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország Iránt segíti. Közben a hírek szerint az Egyesült Államok további 5000 katonát és több hadihajót tervez a térségbe küldeni. A közel-keleti háborúról szóló szombati cikkeineket ebben a hírfolyamban gyűjtjük össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×