Amikor egy politika iránt érdeklődő brit állampolgár azt hallja, hogy Whitehall, akkor tudja, hogy nem London egyik negyedéről, hanem az államról, illetve annak hivatalairól van szó. Most úgy tűnik, a brit kormány követi a BBC példáját, amely évekkel ezelőtt kitelepítette Londonból néhány nagyobb irodáját és stúdióját, hogy kevésbé legyen érezhető a fővárosi világkép a műsoraiban.

A brit minisztériumokat felszólították: nyújtsanak be tervezeteket arról, hogyan lehetne „közelebb vinni a kormánypolitika formálását az érintett közösségekhez”. Az egyik fő intézkedés az lenne, hogy Londonból más brit városokba telepítenének ki közhivatalnoki állásokat. A brit bürokrácia azonban már jelenleg sem London-centrikus: ugyan százezer állami tisztviselő dolgozik a fővárosban, de további 70 ezer Anglia észak-nyugati részén. A teljes létszám eléri az 513 ezer főt. A statisztikából az is kiderült, hogy 2016 óta – vagyis a kisebb államot meghirdető konzervatívok kormányzása alatt – 133 ezer fővel lett népesebb a köztisztviselői réteg.

A jelenlegi kabinet az állítja, hogy a „bürokrata-kitelepítésből” olyan városok profitálnak majd, mint Leeds, Glasgow, Cardiff vagy Bristol, melyek közül kettőt a Munkáspárt, egyet-egyet pedig a Skót Nemzeti Párt és a zöld-liberális koalíció irányít.

Az ötlet azonban nem tisztán a mostani kormány elképzelése, hiszen a korábbi, tory miniszterelnök, Rishi Sunak még öt évvel ezelőtt javasolta, hogy jóval kevesebb, 22 ezer főt vagy állást költöztessenek vidékre. A Munkáspárt ezt továbbfejlesztette, de úgy, hogy

közben tízezer köztisztviselői állást le akar építeni.

Terveik mögött az is meghúzódhat, hogy Keir Starmer kormánya elismerte: a vártnál súlyosabb költségvetési helyzettel találta szembe magát, és a brit gazdaság növekedése sem lesz olyan ütemű, mint számítottak rá. A vidéki fizetések elmaradnak Londontól, ahol sok dolgozó „fővárosi pótlékot” is kap, tehát valószínűleg ezek a munkahelyek kevesebbe kerülnek majd az államkasszának.

A kormány azonban úgy csomagolja be a változást, hogy „igyekszik növelni a kabinet munkájának hatását a térségekben, hogy a közhivatalnoki réteg aktívan jelen legyen a helyi közösségekben és segítse a helyi növekedést, állásteremtést”.

Egy, a The Guardian című lapnak nyilatkozó kormányzati forrás azt is hozzátette, hogy

„több állás lesz a frontvonalban és jobban át fogják látni a helyi lakosokra és szolgáltatásokra nehezedő kihívásokat.

A központi kormány egyedül a Whitehallból nem tud megoldásokat kínálni”.

A brit politikában közben heves vitákat váltott ki az is, hogy a pandémia „örökségeként” sok köztisztviselő otthonról végezheti munkája nagy részét, ami komoly hatékonyságvesztéssel jár. A kormányügynökségek dolgozóitól továbbra is elvárják majd, hogy heti három napot a hivatalban töltsenek. Az önkormányzati választásokon előretört radikális jobboldali Reform UK – az egykori brexit-vezér, Nigel Farage pártja – ugyanakkor közölte: ott, ahol ők győztek, teljes munkaidőben visszaparancsolják az irodákba a hivatalnokokat.