Infostart.hu
eur:
358.15
usd:
305.62
bux:
0
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Moszkvának kevés a Trump-terv, ez nem elég a békéhez

Donald Trump közölte, hogy beszélt Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról. Az amerikai elnök szerint az orosz államfő „véget akar vetni annak, hogy emberek halnak meg”. Moszkvában azonban nem voltak hajlandók sem megerősíteni, sem cáfolni a hírt.

Azt, hogy telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, maga Donald Trump oszotta meg a The New York Post című lapnak nyilatkozva egy pénteki repülőútján. 2022 óta ez volt első, hivatalosan elismert beszélgetés egy amerikai és egy orosz vezető között. A hírt vasárnap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban nem volt hajlandó megerősíteni, bár nem is cáfolta.

Donald Trump a sajtó munkatársaival folytatott beszélgetésében az állította: szerinte az orosz elnököt „foglalkoztatja”, hogy milyen sokan halnak meg.

„Véget akar vetni annak, hogy emberek halnak meg”

– mondta a The New York Postnak. „Az a sok halott ember. Fiatal, szép emberek. Mint a maguk gyerekei. Kétmillió belőlük, ok nélkül” – fogalmazott az amerikai elnök.

„Jobb, ha nem mondom meg” – válaszolta arra a kérdésre, hogy hányszor beszélt Putyinnal, utalva arra, hogy többször is. Mint elmondta „jó kapcsolatot” ápolnak. Január végén Peszkov azt mondta, hogy Putyin kész a telefonbeszélgetésre Trumppal, és hogy Moszkva várja a jelzést Washingtonból, hogy ők is készen állnak-e.

Trump elnök pénteken arról is beszélt, hogy valószínűleg a héten találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy a háború lezárásáról beszéljenek. Zelenszkij felszólította az amerikai vezetőt, „állítsa le Putyint, hogy az többé ne tudjon háborút indítani az országa ellen, azaz, hogy a biztonsági garancia legyen a békeszerződés része".

Mint fogalmazott:

ha befagyasztják a háborút az 1000 kilométeres frontvonalon, akkor az csak „újabb és újabb orosz agresszióhoz vezet majd”.

Az ukrán elnök szerint az idén be lehetne fejezni a háborút, de Oroszország „nem készül a béketárgyalásokra”, mert tovább növeli hadserege létszámát. „Ha Amerika és Európa nem hagy magunkra és biztonsági garanciát ad, kész vagyok bármilyen formátumban tárgyalni” – mondta.

Zelenszkij szavait „provokációnak” nevezte az elcsatolt Krím egyik képviselője az orosz parlamentben. Mihail Seremet szerint az a célja, hogy „elhúzza a háborús konfliktust, hogy még többen haljanak meg, és tovább tartson a szenvedés”.

Egy másik orosz politikus pedig arra utalt, hogy

a korábban megszellőztetett Trump-terv kevés Moszkvának.

Trumpnak az előrehaladásról szóló állításai ellenére „még nem kaptunk megfelelő ajánlatot arra, hogy béketárgyalásokba kezdjünk” – közölte Mihail Galuzin helyettes külügyminiszter. Az illetékes szerint „olyan, gyakorlati lépésekre van szükség, amelyek „figyelembe veszik Oroszország érdekeit, képesek felszámolni a konfliktus alapvető okait és elfogadják az új realitásokat”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Republikon: több oka is van, hogy Budapest most egy ideig tiszás lesz

Míg korábban a fővárosi kerületek egyértelműen illeszkedtek a kertvárosi jobboldal – lakótelepi baloldal vagy a belvárosi liberális – külvárosi munkás sémákba, addig mára Budapest összességében már kevésbé írható le ideológiai kategóriákkal – erre jutott a Republikon elemzése. A fővárosban egy gyorsan változó politikai tér rajzolódik ki, ahol a pártpreferenciákat egyre inkább a rövid távú politikai kínálat, a vezetői hitelesség és az aktuális társadalmi kérdések alakítják. A Republikon elemzője, Fűzfa Csaba beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
30 év a pénzügyi IT-ben: mitől tudott tartósan sikeres maradni egy magyar cég?

30 év a pénzügyi IT-ben: mitől tudott tartósan sikeres maradni egy magyar cég?

A Dorsum idén 30 éves, a vállalat három évtizede fejleszt informatikai és digitalizációs megoldásokat a pénzügyi szektornak, elsősorban a befektetési és vagyonkezelési területen – a back office rendszerektől és működést támogató folyamatoktól egészen a termékalapú, skálázhatóbb platformlogikáig. A jubileum apropóján Kő Róberttel, a cég alapító-tulajdonosával és Mészáros Mariannal, a Dorsum vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogyan indult a vállalat, miben erős ma, és milyen irányok határozhatják meg a következő éveket. A beszélgetésben kitértünk arra is, hogy a nemzetközi terjeszkedés során mi jelentette a legnagyobb kulturális vagy működési kihívást a külföldi piacokon, és hogyan tudták a megszerzett tapasztalatokat később a saját javukra fordítani. Rákérdeztünk arra is, mit tartanak a fejlődés kulcsának, valamint arra, hogy a 2022-es vezetőváltás, vagyis Mészáros Mariann érkezése óta mi változott a cég mindennapi működésében és belső kultúrájában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×