Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
Panneau indiquant la sortie de la Grande Bretagne de lUnion EuropĂŠenne
Nyitókép: Richard Villalon/Getty Images

A britek többsége már nagyon bánja a brexitet

Öt évvel a brexit után a britek többsége immár visszatérne az Unióba – legalábbis ez derült ki egy felmérésből.

Míg a brit kormány az Európai Unióból való távozás „néhány előnyét” említette, a skót autonóm parlament fő pártja is a visszatérést sürgeti. A britek 2016-ban szavazták meg kis többséggel azt, hogy az ország több évtizedes tagság után távozzon az Európai Unióból. Maga a távozás csak 2020. január 31-én történt meg és az addig tartó időszakot heves belpolitikai viták és földrengésszerű változások jellemezték.

Az akkori kormánypárt, a konzervatívok Európa-barát szárnyát kiszorították a hatalomból és új képviselők vették át a helyüket. Mára azonban az egész pártot fenyegeti Nigel Farage egykor brexitvezér új és radikális formációja, a Reform UK párt. A népszavazás után az unió a parlamenti kötélhúzás miatt tehetetlen Theresa May-jel próbált egyezkedni, míg végül a Brüsszellel való kötelékek szinte totális feloldásáért kampányoló Boris Johnson tető alá hozta a kilépési megállapodást.

A YouGov közvéleménykutató felmérése most azt mutatja, hogy a britek kis többsége – 53 százalék – támogatná az unióba való visszatérést.

Ez mindössze 5 százalékkal több, mint a 2016-os, maradásra szavazók aránya. Az uniós tagság ellenzőinek aránya viszont látványosan visszaesett: az akkori 52 százalékról 36-ra. Közben a részben autonóm Skóciát vezető SNP párt a visszatérést sürgette és azt mondta, hogy „véget kell vetni a politikai és gazdasági őrületnek”. Skócia volt az, amely Angliával szemben az uniós tagság fenntartása mellett szavazott.

A párt szerint 2019 óta lassabban bővül a brit gazdaság, mint az európai. A növekedési adat 3,4 százalék az 5,3 százalékkal szemben. A kilépés után az EU-ba irányuló export évi 216 milliárdról 187 milliárd fontra esett, míg az uniós termékek behozatala csak 8 milliárd font értékben csökkent.

Ugyanakkor a brit kormány szerint a brexitnek „vannak bizonyos előnyei” – a megjegyzés azért érdekes, mert most hatalmon lévő Munkáspárt tagsága 2016-ban ellenezte a kilépést, még akkor is, ha vezetője nem akart állást foglalni a kérdésben. Sir Keir Starmer jelenlegi Labour-miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy szerené, hogy „a brexit több hasznot hajtson a brit népnek”, amivel arra utalt, hogy ellenzi a visszalépés ötletét. Ugyanakkor azt is mondta, hogy szeretné megerősíteni a kapcsolatokat Európával. Ami a konzervatív sajtó és politikusok szerint azt jelenti, hogy „le akarja bontani a brexitet és visszarángatni az országot az unióba”.

A korábban már említett Nigel Farage, aki a Reform UK radikális párt élén sokadik próbálkozásra bejutott a paramentbe, azt mondta, hogy „alkotmányjogi értelemben és a külpolitikában siker volt a brexit, de tény, hogy sok brexitszavazó mélységesen csalódott”. Mint elmondta,

sokan azért voksoltak a kilépésre, hogy visszaszorítsák a bevándorlást. Ehelyett azonban megugrott a migráció.

Lord Frost, a britek utolsó főtárgyalója pedig azzal vádolta meg Starmert, hogy lépésről-lépésre az unió röppályájához akarja közelíteni a szigetországot. De hogyan? Például azt mérlegelik, hogy a 18-30 év közötti uniós és brit fiatalok számára visszaállítsák egymás területén a vízummentes munkavállalási és lakhatási jogot. Az is felmerült, hogy a britek visszatérhetnek az Erasmus diákcsereprogramba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán elővette az olajfegyvert: leállt a Hormuzi szoros

Irán elővette az olajfegyvert: leállt a Hormuzi szoros

Irán lezárta az olajszállítások szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi szorost, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta az iszlám köztársaságot.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Csendben visszakozott a kormány egy nagyon fontos ügyben

Csendben visszakozott a kormány egy nagyon fontos ügyben

Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormány visszakozott az útdíjak ügyében: nem valósul meg az a drasztikus emelés, amely hónapok óta komoly feszültséget okozott a fuvarozói szektorban, és amely miatt tavaly decemberben tüntetések is voltak Budapesten. A Magyar Közlönyben megjelent friss rendelettervezet szerint a legvitatottabb elem, a főutakra vonatkozó jelentős infrastruktúradíj-emelés kikerült a szabályozásból, miközben a gyorsforgalmi utak díjait csak mérsékelten, inflációkövető módon módosítják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×