eur:
414.95
usd:
395.07
bux:
78301.72
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
Robert Fico szlovák miniszterelnök az ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihallal tartott sajtóértekezleten a két ország kormányának együttes ülését követően Ungvár közelében 2024. október 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Zuzana Gogova

Robert Fico bejelentette, mit tesz Szlovákia, ha az Egyesült Államok "kivonul" az ukrán ügyből

Ha az Egyesült Államok csökkenti a pénzügyi támogatást, Brüsszel pedig azt javasolná, hogy Európa a tagállamok kárára növelje az Ukrajnának nyújtott anyagi segítséget, akkor Szlovákiának nem szabad részt vennie ebben a játszmában” – mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök. Petr Pavel cseh elnök viszont úgy véli, Európának többet kell tennie, és nem várhat Donald Trump lépéseire.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint az Európai Unió aktuális stratégiája az, hogy Ukrajnának meg kell nyernie, Oroszországnak pedig el kell veszítenie a háborút. A kormányfő úgy véli, az is az unió stratégiája, hogy katonailag és anyagilag támogassa Ukrajnát, hogy elég erős legyen a tárgyalásokhoz. Emlékeztetett azonban, hogy ő egyik stratégiát sem látja működőképesnek.

„Ezek szép stratégiák, de egyik sem működik” – mondta Fico.

A miniszterelnök szerint egyértelmű, hogy Ukrajna katonai sikerei elmaradnak, és hogy a szankciók nem ártottak Oroszországnak úgy, ahogy azt remélték, Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottsága pedig rekordmértékű.

Robert Fico azt is elmondta, egyelőre nem világos, hogy Donald Trump milyen álláspontot fog képviselni Ukrajnával kapcsolatban.

A miniszterelnök szerint az új amerikai elnök nem erővel fogja megoldani az ukrajnai konfliktust. Inkább a kompromisszumot, vagy az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkentésének útját fogja választani,

ezért szerinte az amerikai támogatás csökkentése után az unió jelenlegi stratégiája nem lesz releváns. Robert Fico hangsúlyozta, ha olyan javaslatok érkeznek, hogy az EU-tagállamok rovására növeljék a pénzügyi segítséget, csak azért, mert egy nagy támogató, mint az Egyesült Államok kiszáll a játékból, akkor Szlovákiának nem kellene részt vennie ilyen játszmában, mert a konfliktusnak nincs katonai megoldása.

„Nem tudom elképzelni, hogy az EU vállalja az ukrajnai háború támogatásának teljes terhét” – jelentette ki Robert Fico.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy az ukrajnai háború befejezésében most a következő amerikai elnök, valamint Kína és Brazília érdekelt igazán, akiknek közös terveik vannak. Szerinte az EU-nak csatlakoznia kellene hozzájuk, és nyomást kellene gyakorolnia egy olyan béke eléréséért, amelyben minden fél érdekelt.

Csehek

Petr Pavel cseh köztársasági elnök ettől némileg eltérő gondolatokat fogalmazott meg. Az államfő szerint az ukrajnai helyzet egyre inkább Oroszország javára fordul. A Prague Defence Summit elnevezésű nemzetközi konferencián azt mondta, hogy nehéz mindkét felet béketárgyalásokra ösztönözni, de a Nyugatnak, különösen Európának többet kell tennie, és nem várhat csupán az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump kormányzatának lépéseire. „Kezdetektől fogva nem tettünk eleget. Csupán néhány ország adott meg Ukrajnának mindent, amire szüksége volt. Büszke vagyok arra, hogy Csehország ezek között az országok között szerepel” – jegyezte meg a cseh elnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Gőzerővel készülnek a bankok a módosuló uniós tőkeszabályokra

Gőzerővel készülnek a bankok a módosuló uniós tőkeszabályokra

2025-től módosul a bankok tőkehelyzetére vonatkozó szabályozási környezet. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2017 végén elfogadta a Bázel III véglegesítését, melynek európai uniós implementációja a tőkekövetelmény rendelet (CRR), valamint a tőkekövetelmény irányelv (CRD) módosításával valósul meg. Az MNB 2024 szeptemberében kérdőíves felmérést indított, hogy áttekintse a magyarországi hitelintézetek CRR3-as felkészülését és a tőkemegfelelési helyzetükre gyakorolt előzetesen várható hatásokat. Az MNB emellett rendkívüli adatszolgáltatást is bekért az átállás hatásainak számszerűsítéséhez, amelyet a 2024 végi adatok alapján jövő február végéig kell beküldeniük az intézményeknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×