Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
325.4
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
A merénylet áldozatává vált Robert Fico szlovák miniszterelnök testőrei intézkednek a lőfegyveres támadás helyszínén, a Pozsonytól mintegy 150 kilométerre, északkeletre fekvő Nyitrabányán (Handlová) 2024. május 15-én. Ficót több lövés érte a mellkasán és a gyomrán, a politikust életveszélyes állapotban, mentőhelikopterrel szállították kórházba Besztercebányán (Banská Bystrica). A feltételezett tettest őrizetbe vették.
Nyitókép: MTI/TASR/Radovan Stoklasa

"Csak megrendezték" - ez a legvadabb hiedelem a Fico-merényletről

A szlovákiai SCIO ügynökség felmérése szerint minden hetedik szlovák állampolgár úgy véli, hogy a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet valójában meg sem történt. A kormányfő közben cáfolta azokat a híreket, melyek szerint jelentést kért a szlovák titkosszolgálattól az ellene májusban elkövetett merényletről.

Szlovákiában az elmúlt hét egyik uralkodó belpolitikai témája a kormányfő, Robert Fico elleni merénylet kivizsgálása volt. A pozsonyi Új Szó napilap számolt be a SCIO közvéleménykutató-ügynökség legfrissebb felmérésének eredményéről, amely egyértelműen jelzi, hogy az ország lakossága továbbra is rendkívül megosztott. Az ügynökség munkatársai arra volta kíváncsiak, hogy a lakosok szerint ki a felelős a miniszterelnökkel szemben májusban elkövetett merényletért.

A válaszadók harmada szerint a kormányfő saját felelőssége, hogy támadás áldozata lett.

Szerintük a merényletet Robert Fico gyűlöletkeltő retorikája és politikája idézte elő.

A megkérdezettek legalább ekkora hányada úgy véli, a média, az ellenzék és a kormány ellen uszító civil szervezetek a felelősek. A felmérés arra is rámutatott, hogy a résztvevők 13 százaléka úgy gondolja, hogy a merénylet valójában meg sem történt, csak megrendezték. „A válaszok teljes egészében másolják azoknak a politikusnak a kijelentéseit, akiket a megkérdezettek később a politikai preferenciájukat kutató kérdésnél is megjelöltek” – mutatott rá Martin Klus, a SCIO ügynökség vezető elemzője.

Cáfolat

Robert Fico egyébként a múlt héten határozottan cáfolta azokat a híreket, melyek szerint jelentést kért a Szlovák Információs Szolgálattól az ellene elkövetett merényletről. Ezt a titkosszolgálat igazgatója is megerősítette. Pavol Gašpar azt mondta, Robert Fico semmilyen jelentést nem rendelt tőlük a merényletről. A lehetséges összeférhetetlenség miatt nem kaphat ilyen tájékoztatást, ez alól csak a Szlovák Információs Szolgálatról szóló törvény által engedélyezett információk képeznek kivételt.

Valamit kért

Robert Fico azt mondta, ha bármit is kikért valaki a titkosszolgálattól, akkor azok az ellenzéki képviselők voltak a szolgálatot felügyelő parlamenti bizottságban. A szlovák miniszterelnök azt követően nyilatkozott erről, hogy Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter október 15-én azt mondta, a kormányfő jogosult személyként tájékoztatást kért a titkosszolgálattól egy ellene irányuló lehetséges újabb merénylet kockázatairól. Később azonban a belügy kiadott egy tájékoztatást, amelyben az áll, hogy a tárcavezető egyáltalán nem a május 15-i, nyitrabányai merényletre gondolt. Hozzátették, hogy a parlamentnek szánt jelentést a titkosszolgálat és a rendőrség az év végig közösen elkészíti, és a törvényi lehetőségek keretei között a nyilvánosság is megismerheti, hogy eloszlassák a májusi merénylettel kapcsolatban terjedő összeesküvés-elméleteket.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×