Csak a szerencsén múlt, hogy nem történt tragédia egy Lipcséből induló DHL-szállítógépen – állítja egy német lap. A Tagesspiegel szerint ugyanis „vélhetően oroszbarát szabotőrök” egy csomagba rejtett bombát próbáltak felcsempészni a fedélzetére. A gép azonban késett és még mindig folyt a berakodás, amikor meggyulladt egy csomag. Emiatt nem történt nagyobb baj.

Az incidens még júliusban, a lipcsei reptér DHL-hangárjában történt, és arról Thomas Haldenwang, a német belső elhárítás, a BfV vezetője számolt be egy parlamenti bizottság előtt, hétfőn.

Szavai arra utaltak, hogy ha a csomag a gépen „robban fel”, akkor az lezuhant volna.

Ez olyan helyzethez vezethetett volna, amely közvetlen háborús konfrontáció felé sodorhatta volna Németországot és Oroszországot. A biztonsági főnök szerint „ironikus módon” a roncsok olyan németekre eshettek volna, „akik szimpatizálnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és céljaival”.

Ezzel arra utalt, hogy Lipcse az egykori Német Demokratikus Köztársaság területén található, ahol sok lakos nosztalgiával tekint vissza az NDK és a Varsói Szerződés éveire, miközben nem hiszi el az ukrajnai háborúról szóló nyugati narratívát. Haldenwang ugyanakkor elkerülte azt, hogy Oroszországot nevezze meg az állítólagos merénylet elkövetőjeként. Viszont azt mondta, hogy

az orosz biztonsági szolgálatok „mennyiségileg és minőségileg” növelték szabotázs-kísérleteiket.

A moszkvai szálról így a német média spekulált, a dpa hírügynökség írta például meg, hogy a német titkosszolgálat szerint Oroszországnak volt köze az incidenshez.

Az, hogy mi is volt a lángra kapott csomagban, hivatalosan nem ismert – ezért van az, hogy egyes tudósítások nem pokolgépet említettek. Azt sem tudni, hogy ki volt a feladó és a címzett.

Keményebben fogalmazott ugyanakkor a parlamenti meghallgatáson a német külső hírszerzés, a BND főnöke, Bruno Kahl. Szerinte Moszkva „közvetlen katonai konfliktusra készül fel a NATO-val szemben”. Ő is azt állította, hogy „az oroszok hibrid és rejtett tevékenységekre való hajlama a korábbihoz képest példátlan szinten van”.

Mint mondta, a Kreml célja a Nyugat megosztása, „hogy Európa ne tudja magát megvédeni”, miközben a támadásra készülve erősítik az orosz fegyveres erőket. „Putyin folyamatosan tesztelni fogja a Nyugat vörös vonalait és tovább eszkalál... az orosz fegyveres erőknek annyi embere és eszköze lesz, hogy legkésőbb az évtized végére képesek lesznek a NATO elleni támadásra” – fogalmazott a német kémfőnök, aki szerint Putyin orosz elnök végső célja: kiszorítani az Egyesült Államokat Európából és visszaszorítani a NATO-t az 1990-es határai mögé.

Ezzel „egy orosz érdekszférát” és egy „új világrendet” hozna létre.

Nyugati médiumok szerint az ukrajnai orosz invázió kezdete óta Németországban több, Oroszországhoz kötött szabotázsakció is történt, például amerikai katonai létesítmények ellen Bajorországban, illetve egy berlini fegyvergyár ellen.