Infostart.hu
eur:
365.4
usd:
312.7
bux:
133272.96
2026. április 29. szerda Péter
Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti az orosz Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülését a moszkvai Kremlben 2024. szeptember 25-én. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Kijelentette továbbá, hogy Oroszország fenntartja a jogot magának atomfegyver bevetésére, amennyiben agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki hivatal pool/Alekszandr Kazakov

Vlagyimir Putyin így tervez lazítani az atomdoktrínán

Az orosz elnök kilátásba helyezte, hogy országa lazíthatja az atomfegyver bevetését szabályozó doktrínát. Megnyilatkozását az ukrán elnök ENSZ-beszédéhez és amerikai útjához időzítette, amelynek fő témája az volt, hogy engedélyt kapjon a nyugati rakéták Oroszország elleni használatára.

Oroszországnak lehetőséget kell adni, hogy akkor is bevethessen atomfegyvert, ha hagyományos rakétákkal támadják és a támadásban egy atomhatalom segédkezik. Eme feltételek mellett módosíthatják az orosz nukleáris doktrínát – legalábbis ezt helyezte kilátásba Vlagyimir Putyin szerdán.

Az orosz elnök hazája Biztonsági Tanácsa előtt állt elő ez elképzeléssel, amit széles körben úgy értelmeznek, hogy el akarja tántorítani a nyugati hatalmakat, hogy megengedjék Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták bevetését kifejezetten Oroszország ellen.

Ukrajna számára nyugati szövetségesei eddig csak az orosz hadsereg által megszállt ukrán területen engedték alkalmazni a HIMARS, Storm Shadow és egyéb rendszereket. Ezeket meglehetősen nagy hatékonysággal vetette be Kijev – például a szevasztopoli orosz flottafőparancsnokság központja vagy orosz újoncok laktanyája ellen.

Zelenszkij ukrán elnök azonban már hetek óta azt kéri, hogy mélyen orosz területre is csapást mérhessen az ilyen fegyverekkel. Amire a NATO vezető ereje, az Egyesült Államok lebegteti a választ, miközben néhány kisebb ország kész igent mondani. Joe Biden elnököt Vlagyimir Putyin ama megjegyzései aggasztják, hogy ha nyugati fegyverrel támadják országát az ukránok, akkor azt úgy veszi, hogy immár a NATO-val áll háborúban.

Putyin most a nukleáris doktrína lazításának fenyegetésével emeli a tétet. Már korábban is emlegette az atomfegyvert, de most hangzott el a konkrétum: ha egy nem atomhatalom konvencionális rakétákkal, de egy atomhatalom támogatásával támadja Oroszországot, akkor azt az Orosz Föderáció elleni együttes támadásnak lehet venni.

„Megfontoljuk ezt a lehetőséget,

ha légi és űrbéli eszközök tömeges indításáról és arról kapunk információt, hogy azok átlépték a határainkat... ezek lehetnek stratégiai és taktikai repülőgépek, cirkálórakéták, drónok, hiperszonikus rakéták és más repülő eszközök”

– fogalmazott.

Kommentátorok szerint szándékosan időzítette a megjegyzést Zelenszkij ukrán elnök amerikai lobbi-útjához és az ENSZ Közgyűlése előtti felszólalásához.

Kijevben több médiumban is azonnal elvetették Putyin fenyegetését azzal, hogy „már korábban is blöffölt”. Nyugati médiumok is megjegyezték, hogy a Nyugat már többször, mindenféle következmények nélkül átlépte az oroszok vörös vonalait, például tankokat, repülőgépeket és rakétákat szállított Ukrajnának.

A mostani fenyegetés kicsit más, mint a többi, véli a Sky News, mivel kissé ködösebb, értelmezési lehetőségeket ad, de közben egy jogi kerethez kapcsolódik. Mint írták, talán szándékosan is, hogy Nyugaton ne tudják: Putyin tényleg megnyomja-e a gombot, ha átrepül a határon egy nyugati rakéta?

(A nyitóképen: Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti az orosz Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülését a moszkvai Kremlben 2024. szeptember 25-én. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Kijelentette továbbá, hogy Oroszország fenntartja a jogot magának atomfegyver bevetésére, amennyiben agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot.)

Címlapról ajánljuk

Tarr Zoltán három alappillérre kívánja építeni a minisztériumát

Örömmel és alázattal fogadta el a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium vezetésére vonatkozó felkérést – számolt be róla Tarr Zoltán a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy miniszterként elsődleges feladatának tekinti lezárni a megosztottság korszakát, megteremtve a megbékélés kultúráját.
inforadio
ARÉNA
2026.04.29. szerda, 18:00
Szűts Ildikó
a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója
Választás 2026: Brüsszelben tárgyal Magyar Péter, sorra szólalnak meg a leendő Tisza-kormány tagjai

Választás 2026: Brüsszelben tárgyal Magyar Péter, sorra szólalnak meg a leendő Tisza-kormány tagjai

Utolsó szakaszába lépett a Tisza Párt kormányalakítási folyamata, hiszen Magyar Péter tegnapi bejelentéseivel már csak két miniszter (a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter) kiléte ismeretlen. A Tisza-kormány várhatóan súlyos nemzetközi örökséggel kezdi majd a kormányzást, az Európai Bizottság ugyanis több korábbi kormányintézkedéssel kapcsolatban is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Mindeközben a hazai közéleti botrányok sem fogynak el: zsarolásról beszélt Király Júlia, egykori MNB-alelnök, a kormányhoz közeli vállalatokkal szemben pedig újabb eljárások indultak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×