Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
325.93
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti az orosz Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülését a moszkvai Kremlben 2024. szeptember 25-én. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Kijelentette továbbá, hogy Oroszország fenntartja a jogot magának atomfegyver bevetésére, amennyiben agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki hivatal pool/Alekszandr Kazakov

Vlagyimir Putyin így tervez lazítani az atomdoktrínán

Az orosz elnök kilátásba helyezte, hogy országa lazíthatja az atomfegyver bevetését szabályozó doktrínát. Megnyilatkozását az ukrán elnök ENSZ-beszédéhez és amerikai útjához időzítette, amelynek fő témája az volt, hogy engedélyt kapjon a nyugati rakéták Oroszország elleni használatára.

Oroszországnak lehetőséget kell adni, hogy akkor is bevethessen atomfegyvert, ha hagyományos rakétákkal támadják és a támadásban egy atomhatalom segédkezik. Eme feltételek mellett módosíthatják az orosz nukleáris doktrínát – legalábbis ezt helyezte kilátásba Vlagyimir Putyin szerdán.

Az orosz elnök hazája Biztonsági Tanácsa előtt állt elő ez elképzeléssel, amit széles körben úgy értelmeznek, hogy el akarja tántorítani a nyugati hatalmakat, hogy megengedjék Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták bevetését kifejezetten Oroszország ellen.

Ukrajna számára nyugati szövetségesei eddig csak az orosz hadsereg által megszállt ukrán területen engedték alkalmazni a HIMARS, Storm Shadow és egyéb rendszereket. Ezeket meglehetősen nagy hatékonysággal vetette be Kijev – például a szevasztopoli orosz flottafőparancsnokság központja vagy orosz újoncok laktanyája ellen.

Zelenszkij ukrán elnök azonban már hetek óta azt kéri, hogy mélyen orosz területre is csapást mérhessen az ilyen fegyverekkel. Amire a NATO vezető ereje, az Egyesült Államok lebegteti a választ, miközben néhány kisebb ország kész igent mondani. Joe Biden elnököt Vlagyimir Putyin ama megjegyzései aggasztják, hogy ha nyugati fegyverrel támadják országát az ukránok, akkor azt úgy veszi, hogy immár a NATO-val áll háborúban.

Putyin most a nukleáris doktrína lazításának fenyegetésével emeli a tétet. Már korábban is emlegette az atomfegyvert, de most hangzott el a konkrétum: ha egy nem atomhatalom konvencionális rakétákkal, de egy atomhatalom támogatásával támadja Oroszországot, akkor azt az Orosz Föderáció elleni együttes támadásnak lehet venni.

„Megfontoljuk ezt a lehetőséget,

ha légi és űrbéli eszközök tömeges indításáról és arról kapunk információt, hogy azok átlépték a határainkat... ezek lehetnek stratégiai és taktikai repülőgépek, cirkálórakéták, drónok, hiperszonikus rakéták és más repülő eszközök”

– fogalmazott.

Kommentátorok szerint szándékosan időzítette a megjegyzést Zelenszkij ukrán elnök amerikai lobbi-útjához és az ENSZ Közgyűlése előtti felszólalásához.

Kijevben több médiumban is azonnal elvetették Putyin fenyegetését azzal, hogy „már korábban is blöffölt”. Nyugati médiumok is megjegyezték, hogy a Nyugat már többször, mindenféle következmények nélkül átlépte az oroszok vörös vonalait, például tankokat, repülőgépeket és rakétákat szállított Ukrajnának.

A mostani fenyegetés kicsit más, mint a többi, véli a Sky News, mivel kissé ködösebb, értelmezési lehetőségeket ad, de közben egy jogi kerethez kapcsolódik. Mint írták, talán szándékosan is, hogy Nyugaton ne tudják: Putyin tényleg megnyomja-e a gombot, ha átrepül a határon egy nyugati rakéta?

(A nyitóképen: Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti az orosz Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülését a moszkvai Kremlben 2024. szeptember 25-én. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Kijelentette továbbá, hogy Oroszország fenntartja a jogot magának atomfegyver bevetésére, amennyiben agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot.)

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
A Nasdaq emelkedett nagyot, a Dow Jones mínuszban zárt

A Nasdaq emelkedett nagyot, a Dow Jones mínuszban zárt

A technológiai részvények az elmúlt napok veszteségei után ismét erősödni kezdtek, a legnagyobb nyereséget a félvezetőgyártók könyvelhették el, miközben az Apple gyengélkedése lefelé húzta a Dow Jonest. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok részvényeinek felpattanása ellenére a befektetők továbbra is aggódnak a szektor jelentős beruházási igényei és finanszírozási kockázatai miatt. A piaci szereplők figyelme eközben az amerikai félidős választásokra irányult, amelyek eldöntik, hogy januártól melyik párt ellenőrzi a kongresszus két házát. Az elemzők szerint a választások kimenetele jelentős árfolyammozgásokat válthat ki, különösen a technológiai és a mesterséges intelligenciához kötődő részvények piacán. A demokraták esetleges kettős győzelme eladási hullámot indíthat el, míg a republikánusok kedvező szereplése rövid távú emelkedést hozhat a tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×