Infostart.hu
eur:
362.22
usd:
310.66
bux:
150755.02
2026. augusztus 27. csütörtök Gáspár
Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti az orosz Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülését a moszkvai Kremlben 2024. szeptember 25-én. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Kijelentette továbbá, hogy Oroszország fenntartja a jogot magának atomfegyver bevetésére, amennyiben agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki hivatal pool/Alekszandr Kazakov

Vlagyimir Putyin így tervez lazítani az atomdoktrínán

Az orosz elnök kilátásba helyezte, hogy országa lazíthatja az atomfegyver bevetését szabályozó doktrínát. Megnyilatkozását az ukrán elnök ENSZ-beszédéhez és amerikai útjához időzítette, amelynek fő témája az volt, hogy engedélyt kapjon a nyugati rakéták Oroszország elleni használatára.

Oroszországnak lehetőséget kell adni, hogy akkor is bevethessen atomfegyvert, ha hagyományos rakétákkal támadják és a támadásban egy atomhatalom segédkezik. Eme feltételek mellett módosíthatják az orosz nukleáris doktrínát – legalábbis ezt helyezte kilátásba Vlagyimir Putyin szerdán.

Az orosz elnök hazája Biztonsági Tanácsa előtt állt elő ez elképzeléssel, amit széles körben úgy értelmeznek, hogy el akarja tántorítani a nyugati hatalmakat, hogy megengedjék Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták bevetését kifejezetten Oroszország ellen.

Ukrajna számára nyugati szövetségesei eddig csak az orosz hadsereg által megszállt ukrán területen engedték alkalmazni a HIMARS, Storm Shadow és egyéb rendszereket. Ezeket meglehetősen nagy hatékonysággal vetette be Kijev – például a szevasztopoli orosz flottafőparancsnokság központja vagy orosz újoncok laktanyája ellen.

Zelenszkij ukrán elnök azonban már hetek óta azt kéri, hogy mélyen orosz területre is csapást mérhessen az ilyen fegyverekkel. Amire a NATO vezető ereje, az Egyesült Államok lebegteti a választ, miközben néhány kisebb ország kész igent mondani. Joe Biden elnököt Vlagyimir Putyin ama megjegyzései aggasztják, hogy ha nyugati fegyverrel támadják országát az ukránok, akkor azt úgy veszi, hogy immár a NATO-val áll háborúban.

Putyin most a nukleáris doktrína lazításának fenyegetésével emeli a tétet. Már korábban is emlegette az atomfegyvert, de most hangzott el a konkrétum: ha egy nem atomhatalom konvencionális rakétákkal, de egy atomhatalom támogatásával támadja Oroszországot, akkor azt az Orosz Föderáció elleni együttes támadásnak lehet venni.

„Megfontoljuk ezt a lehetőséget,

ha légi és űrbéli eszközök tömeges indításáról és arról kapunk információt, hogy azok átlépték a határainkat... ezek lehetnek stratégiai és taktikai repülőgépek, cirkálórakéták, drónok, hiperszonikus rakéták és más repülő eszközök”

– fogalmazott.

Kommentátorok szerint szándékosan időzítette a megjegyzést Zelenszkij ukrán elnök amerikai lobbi-útjához és az ENSZ Közgyűlése előtti felszólalásához.

Kijevben több médiumban is azonnal elvetették Putyin fenyegetését azzal, hogy „már korábban is blöffölt”. Nyugati médiumok is megjegyezték, hogy a Nyugat már többször, mindenféle következmények nélkül átlépte az oroszok vörös vonalait, például tankokat, repülőgépeket és rakétákat szállított Ukrajnának.

A mostani fenyegetés kicsit más, mint a többi, véli a Sky News, mivel kissé ködösebb, értelmezési lehetőségeket ad, de közben egy jogi kerethez kapcsolódik. Mint írták, talán szándékosan is, hogy Nyugaton ne tudják: Putyin tényleg megnyomja-e a gombot, ha átrepül a határon egy nyugati rakéta?

(A nyitóképen: Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti az orosz Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülését a moszkvai Kremlben 2024. szeptember 25-én. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Kijelentette továbbá, hogy Oroszország fenntartja a jogot magának atomfegyver bevetésére, amennyiben agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot.)

Címlapról ajánljuk
Két magyar is eltűnt Nepálban

Két magyar is eltűnt Nepálban

Súlyos áradások pusztítottak Nepál himalájai határvidékén, legalább 157 halálos áldozatot követelve, miközben több mint 380 ember hollétéről nem tudnak. Az eltűntek között két magyar állampolgárt is hivatalosan regisztráltak, és nem kizárt, hogy további magyarok is érintettek lehetnek. A magyar Külügyminisztérium és az újdelhi nagykövetség a nepáli hatóságokkal együttműködve követi az eseményeket, a kutató-mentő munkálatok nagy erőkkel zajlanak - közölte a tárca.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×