Egy új vádesküdtszék – immár az új bírósági döntések figyelembe vételével – megtalálta a módját, hogy ismét vádat emeljen Donald Trump ellen a 2020-as elnökválasztási eredmény megdöntésére tett kísérletei miatt.

Mindez azután történt, hogy korábban a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a volt elnöknek és Republikánus jelöltnek bizonyos fokú „mentessége” van a büntetőeljárás alól. Az újból lefuttatott jogi eljárásban egy újabb – az angolszáz jogrendben létező „vádesküdtszék”, azaz csak a bűncselekmény fennállásának gyanújáról és a vádemelés lehetőségéről döntő, egyszerű polgárokból összeállított csoport – döntött úgy, hogy ismét vádat lehet emelni Trump ellen.

A testület szerint ugyanaz a négy vádpont érvényes a volt elnökkel szemben, amelyekkel a 2020-as választási eredményt megtámadó lépései miatt akartak eljárást indítani ellene. Jack Smith különleges ügyész ugyanakkor azt állította, hogy a döntés figyelembe veszi a Legfelsőbb Bíróság júliusi határozatát Trump részleges mentességéről.

Ama döntés aláhúzta, hogy Donald Trump „abszolút mentességet élvez a büntetőeljárás alól a hivatali munkájából fakadó ténykedése esetében”. Továbbá: „vélelmezett mentességet” a ténykedések vitatottan értelmezhető, úgynevezett „külső körére”.

Hétfőn az új testület 36-oldalas vádiratot adott ki (kilenc oldallal rövidebbet, mint a korábbi), és tudósítók megjegyezték: azzal próbáltak megfelelni a Legfelsőbb Bírósági döntésnek, hogy azzal érvelnek, Trump nem hivatali feladatait látta el, amikor harcot indított a választás érvénytelenítésére.

„A vádlottnak nem volt hivatalos feladatköre a szavazathitelesítés folyamatában, viszont jelöltként volt személyes érdeke” – áll az új vádiratban.

A dokumentum továbbá utal a 2021. januári Trump-beszédre, amelyet követően egy híveiből álló tömeg megostromolta a választási eredmény hitelesítésével foglalkozó Kongresszus épületét. A vádirat szerint a gyűlést „magánpénzből támogatták és magánszervezésű volt”, és Trump „magáncélra” használta Twitter-fiókját.

Kikerült az új anyagból az a rész, hogy Trump megpróbálta rávenni az Igazságügyminisztériumot, az gyakoroljon nyomást az egyes szövetségi államok választási illetékeseire. Kihúztak még egy korábbi vádlottat is a listáról. Benne van viszont az az állítás, hogy Trump rá akarta kényszeríteni a hitelesítést levezénylő Mike Pence alelnököt, hogy érvénytelenítse a választási eredményt.

Ennek ellenére a dokumentum jobbára megfelel az első vádemelési anyagnak, amely négy bűncselekménnyel, az Egyesült Államok meglopására való összeesküvéssel, a hivatalos procedúra akadályozására való szervezkedéssel, akadályozásával és „jogok elleni szövetkezéssel” vádolta a volt elnököt.

Maga Trump „kétségbeesetteknek” és „választási beavatkozásnak” nevezte a vádakat. Ez az ügy nyolc hónapon át parkolópályán volt, Trumpnak a Legfelsőbb Bírósághoz intézett mentességi beadványa miatt, de most visszakerült egy bíróság elé.