Infostart.hu
eur:
377.07
usd:
322.7
bux:
127537.79
2026. április 9. csütörtök Erhard
Steel oil pipes from refinery.
Nyitókép: imaginima/Getty Images

Így tematizálják Kijevben az Ukrajnán áthaladó kőolajszállítások korlátozását

Magyarország ultimátumot intézett Ukrajnához – így kommentálta egy ukrán portál azt, hogy az uniós külügyi csúcson Budapest nem engedte a Kijevnek szánt katonai segély folyósítását. Az előzmény: Ukrajna leállította az egyik orosz olajcég Magyarországra tartó tranzitszállításait.

Magyarország addig fogja blokkolni az Ukrajnának szánt 6,5 és félmilliárd eurós katonai segélyt, amíg Kijev nem engedélyezi az Oroszországból kiinduló olajszállítások felújítását. Ezt írta az RBK ukrán portál, Szijjártó Péter külügyminiszter ATV-interjúja nyomán.

A portál úgy fogalmaz: „Szijjártó szavai szerint” veszélyben van Magyarország és Szlovákia energiaellátása, mert kőolajszállításaik 33, illetve 40-45 százalékát a Lukoil orosz olajcég biztosítja, ukrajnai tranzitszállításokkal.

Az RBK cikkének címe szerint „Magyarország ultimátumot intézett” Kijevhez.

A portál saját magyarázatában emlékeztet, hogy Kijev még 2018-ban vezetett be szankciókat a Lukoil ellen, az idén viszont megtiltotta azt is, hogy Ukrajnán keresztül szállítson olajat.

Egy másik cikkének címe azt firtatja, hogy „vége van-e a Barátság kőolajvezetéknek” a kijevi döntés nyomán? Az újságírók szerint sem a Mol, sem a Lukoil, sem az ukrán Naftogaz, sem az orosz Energetikai Minisztérium nem válaszolt megkeresésükre. Viszont a cikk megemlíti, hogy a vezeték működését nem lehet leállítani, mert például Németországnak szánt kazah olaj is érkezik rajta, továbbá küldhet rajta keresztül a Rosznyefty és a Tatnyefty nevű két cég.

A szerzők úgy fogalmaznak, hogy az orosz kőolaj tengeri szállításaira ugyan EU-szankciók vannak érvényben, de vezetékes olajra nincsenek, „hogy Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak legyen egy átmeneti időszaka alternatív források felkutatására”. Inna Szovszun, az ukrán parlament energetikai bizottságának tagja szerint viszont Kijev „úgy döntött, hogy saját kezébe veszi a kérdés rendezését... már több, mint két éve várjuk, hogy az EU és a G7-ek valódi szankciókat vezessenek be az orosz vezetékes kőolajjal szemben”.

Abszurd engedni Moszkvának, hogy bevétele legyen az olajexportból, ha ezt a háborúra költi – magyarázta a Politicónak.

És utalt az ukrán lépés valódi céljára is: át kell hidalni Magyarország ellenállását az Ukrajnának történő fegyverszállítások és az EU-tagság kérdéseiben. A diplomácia kudarca után „más módokat kell keresni arra, hogy hogyan beszéljünk velük” – utalt Budapestre.

A portál szerint az ukrán szervek „nem sietnek hivatalosan kommentálni az új botrányt”. Az Ukrtransznafta nevű cég pedig azt állította, hogy „az európai országokba történő tranzitszállítások megfelelően és az európai partnerektől kapott rendelések alapján folynak”. Felvetette azt is, hogy „a szankcionált Lukoil nem is a Molnak szánt olaj tulajdonosa”.

Közben, a portál szerint, Szijjártó Péter azt közölte: felhívta az ukrán külügyminisztériumot és „a miniszter” azt mondta neki, hogy „engedélyezik bármely olaj szállítását, de ez nem igaz”.

Az RBK szerint az ukrán külügy oldalán tegnap este nem volt nyoma az ukrán és a magyar miniszter beszélgetésének.

Közben a Kyiv Independent című, angol nyelvű lap annyira tényszerűen számolt be a témáról, mintha nem is ukrán újság lenne. Az Ekonomicseszkaja Pravda hasonlóan visszafogott volt, bár szerinte „nem lesz energiadeficit” Magyarországon és Szlovákiában a többek között Horvátországon áthaladó alternatív útvonalak miatt. Viszont tovább emelkedhet a már amúgy is drága benzin ára.

Címlapról ajánljuk

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az ukrán haderő tavaly brit drónokat használt egy, az oroszok által ellenőrzött híd megsemmisítésére Herszonban. Az eredetileg lehetetlennek vélt művelet a legelső eset volt a hadtörténelemben ukrán tisztek szerint, amikor harci körülmények között, egy drónok vezette akció keretében robbantottak fel hidat - írja a brit Telegraph. A Budapestet tegnap késő éjjel elhagyó J. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön kijelentette: Ukrajna és Oroszország számára sem éri meg, hogy "néhány négyzetkilométeren alkudozzanak", és emiatt folytatódjon a háború. "Megéri emiatt további több százezer orosz és ukrán fiatal életet elveszíteni? Megéri ez a várhatóan hónapokig vagy akár évekig tartó magasabb energiaárakat és gazdasági károkat? Szerintünk a válasz egyértelműen nem. De hát, tudják, ketten kellenek a tangózáshoz" - vélekedett az amerikai alelnök, aki szerint az Egyesült Államok "csak kinyithatja az ajtót", azon a háborúzó feleknek kell átsétálniuk. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×