3 °C
A Bloomberg üzleti hírügynökség szerint „Európa megpróbálja leszoktatni magát az orosz gázról”, de „több kelet-európai tagállam továbbra is gázt kap az ukrán területen áthaladó vezetékből”. (Az írás később megemlíti Ausztriát is mint az egyik fő haszonélvezőt.)
A tudósításban szereplő grafikon szerint a 2019-es, több mint napi 220 millió köbméterhez képest jelenleg körülbelül 48 milliónyi érkezik a fűtőanyagból.
We are now in mid-2024 with several media reporting on the new proposal and ongoing talks aimed at continued transit. Politico https://t.co/GPJYsEQfRR Handelsblatt https://t.co/xDIhrASuf9 first reported by Bloomberg https://t.co/UBHl6JGLwt 2/3
— Katja Yafimava (@katyafimava) June 14, 2024
A szállításokat szabályozó szerződés az idén jár le, és ágazati kommentátorok szerint le is állhat az Ukrajnán keresztül érkező gáz. Az ukrán energiacég, a Naftogaz vezetése közölte: nem szándékoznak meghosszabítani a szerződést.
Contract to transit Russian gas to Europe through Ukraine expires on December 31, 2024.
— Global Thinker (@talkrealopinion) April 7, 2024
Recently the head of the Ukrainian energy ministry, German Galushchenko stated that Ukraine has no plans to extend the gas transit agreement. pic.twitter.com/4VGom7n8Ko
Viszont – a Bloomberg értesülései szerint –
európai kormányok és vállalati illetékesek arról tárgyalnak ukrajnai partnereikkel, hogy hogyan lehetne jövőre is fenntartani a szállításokat
– erről tájékoztatták a hírügynökséget nevük elhallgatását kérő bennfentesek.
Mi a megoldás?
Hogy a tudósítás nem használja az „orosz gáz” kifejezést, szándékos.
Az EU számára ugyanis nagyon kínos lenne, ha arról folyna az alkudozás, hogyan vegyen orosz forrásból származó földgázt, amikor szankcióival éppenséggel a háború leállítására akarja kényszeríteni és büntetni akarja Moszkvát.
Az egyik körvonalazódó lehetőség, amiről az európai cégek tárgyaltak az az, hogy Azerbajdzsánból származó gázt töltenének be az Európában végződő orosz vezetékekbe.
Ekkor el lehetne kerülni a fent említett kínos helyzetet.
Az ötlet egyre nagyobb támogatást kap, mert világos, hogy ez Ukrajnának is tetszene.
Közben a Politico című portál szerint az azeri gáz ötletét több uniós ország, köztük Szlovákiában és Magyarországon aggodalmai nyomán vették. Ezek az államok régóta a vezetéken érkező importgázzal elégítették ki az ipar energiaellátási és az otthonok fűtési igényeit.
„Az európai gázrendszerben meglévő infrastrukturális szűk keresztmetszetek miatt bizonyos ellátásbiztonsági kockázatokat látunk az Ukrajnán keresztül történő tranzit megszűnése esetén”
- fogalmazott egy neve elhallgatását kérő közép-európai diplomata.
„Valami történik a kérdésben” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős szóvivője, Tim McPhie a Politico megkeresésére azt mondta, hogy „a Bizottság nagyon szorosan együttműködik az érintett tagállamokkal, azért, hogy alternatív szállítási útvonalakat és készleteket találjanak”.
Ezért járnának jól az ukránok
2021-ben – az utolsó békeévben – a kijevi államkassza 1 milliárd dolláros bevételhez jutott az orosz gáz átengedéséből származó tranzitdíjakból és ez a bevétel most is jól jönne a háború sújtotta országnak.
„Emellett aggodalmak merültek fel, hogy az üzemen kívül helyezett gázvezetékek katonai célpontokká válhatnak vagy elkezdenek tönkremenni, és kijavításuk költséges lenne"
- jegyzi meg a Bloomberg.
Az ukrán állami energiacég, a Naftogaz vezérigazgatója azt mondta a Bloombergnek, hogy „használni kellene Ukrajna hihetetlenül kiterjedt gáz-tranzit és tároló infrastruktúráját és Ukrajnának szándékában is áll ezt használni, mert az számos előnnyel jár”.
Viszont kizárta, hogy együttműködnének a Gazprommal (a felek viszonyát a háborút megelőző években is súlyos viták terhelték), de azt mondta, hogy az azeri gázról szóló ötletnek „lehet jövője”.
Az információkat sem az azeri állami energiacég, a Socar, sem az energetikai minisztérium, sem az orosz kormány nem kommentálta. Hallgatott a Gazprom is.
Ez még az oroszoknak is jól jöhetne
Az azeri gáz felhasználásának ötlete még Moszkva előnyére is válhatna, ha sikerül megállapodni egy cserében. Azaz arról, hogy a csőbe ne orosz, hanem azeri gázt töltsenek, és ezért cserébe Oroszország máshol tudja értékesítheti a saját földgázát.
Az Európától való elfordulás azonban eddig is nehezen ment az oroszoknak, mert a hálózatot Európa ellátására építették ki, miközben a potenciális nagy ügyfél, Kína, nagyon keményen alkudozik (olyan keményen, hogy elakadt a Szibéria Ereje 2 nevű terezett vezeték építése Kínába, amelynek befejezését Vlagyimir Putyin elnök korábban már készpénzként kezelte.
Oroszország valamilyen bevételhez jutna és tovább üzemelhetnének gázlelőhelyei. Moszkva
„végülis még mindig nyerne valamit. Jelenleg a Gazprom rossz anyagi helyzetben van. Mélyponton áll a kitermelés és gázt kell eladniuk”
– mondta Aura Sabadus az ICIS nyersanyagpiaci előrejelző cég gázipari szakértője a Politicónak.
Bennfentesek szerint a fenti ötletről szóló tárgyalások még gyerekcipőben járnak és az év vége felé várhatók csak döntések, amikor a tranzitszerződés kifutása és a hideg idő kényszerítő erővel hat majd.
A részletek így még nincsenek kidolgozva, az alkura nincs garancia és sok függhet a háború alakulásától.
Kik tárgyalnak?
A Bloomberg megemlíti az Uniper SE-t, az államosított német gázipari óriáscéget. A vállalatnál ezt nem erősítették meg. A német kormány azt mondta, hogy európai szinten tárgyalnak.
Az azeri lehetőségről beszélt – még az ellene elkövetett sikertelen merénylet előtt – Robert Fico. A szlovák kormányfő májusban járt Azerbajdzsánban és úgy fogalmazott:
minden politikailag lehetséges dolgot megtesz, hogy országa azeri gázhoz jusson.
Szlovákia az, amely a leginkább megérezné az Ukrajnán át érkező tranzitgáz hirtelen leállítását, mert „az ország hagyományosan az orosz gázra támaszkodott” – jegyezte meg a Politico.
„Az orosz Gazprom, az azeri és ukrán energiacégek és mások tárgyalásától és megállapodásától függ... ha megállapodnak, akkor Szlovákia Azerbajdzsánból hozhat be földgázt. Ennek egy része Szlovákiában maradna, másik része tovább menne más országokba”.
„Főleg azért invesztálunk a gázkitermelésbe, mert Európának több gázra van szüksége és új forrásokból. Olajunkra és gázunkra még sok évig nagy szükség lesz, köztük az európai piacokon”
– mondta Ilham Alijev azeri elnök, az idei, szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. (Alijev 2022-ben megállapodást írt alá Ursula von der Leyen EU bizottsági főnökkel, hogy megduplázza az Európába történő azeri gázszállításokat és a nyugati vendégek által már nem látogatott oroszországi fórumon részletesen beszét az EU azeri gázzal való ellátásáról).
Worth listening to ??
— Anas Alhajji (@anasalhajji) April 27, 2024
- Europe depends on Azeri #oil and gas
- #Azerbaijan is the host of #COP29
- Here is Azerbaijan’s president Ilham Aliyev pic.twitter.com/GxfQHloyWJ
A Bloomberg szerint egymásik potenciális haszonélvező, Ausztria kormánya nem akarta kommentálni a témát.
Zavarossá teszik a képet Fico és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök január 25. nyilatkozatai, amelyek szerint "Ukrajna nyitott a tranzitszerződés lejárta után is átengedni az orosz gázt".
Viszont Smihal március elején azt hangsúlyozta, hogy nem újítják meg a tranzitszerződést az oroszokkal, "de beszélünk európai partnereinkkel a tranzitszükségleteikről és várjuk az EU álláspontját".
Ukraine is ready to allow Russian gas through its territory after the current transit agreement expires in 2024, - Prime Minister of Slovakia Fico after meeting with Prime Minister Shmyhal
— Jürgen Nauditt ???? (@jurgen_nauditt) January 25, 2024
"There has been an agreement that the transit of Russian gas through Ukraine is likely to… pic.twitter.com/sBO68RsWML
Mi van most a gázzal?
Európába jelenleg évente 15 milliárd köbméter orosz gáz érkezik. Ezek fő címzettjei Szlovákia és Ausztria. Utóbbi esetében Moszkva még mindig az elsőszámú beszállító: a tavalyi év öt egymást követő hónapjában a gázfogyasztási igények 80%-át orosz gázból fedezték. Európa emellett cseppfolyósított orosz földgázt is vásárol.
Közben az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy a csoport nagyobb kockázat nélkül túlélné, ha leállna az ukrajnai tranzittal küldött orosz gáz szállítása.
Ezt „alternatív beszállítók” és „ambiciózus klímastratégiával, például több megújuló energiaforrással és energia-takarékossággal váltaná ki”.
Visszatérve Urajnára, Olekszij Csernisov, a Naftogaz vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy „mindent megtesz” azért, hogy tovább működjön az ukrán gázszállítási rendszer, „mert az nagy érték és kell, hogy legyen valamilyen ügyfele. Máskülönben veszteséget termel”.
