eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Amerikai ATACMS rakéták és az indításukhoz használható HIMARS sorozatvető. Forrás: Twitter/Ukraine Battle Map
Nyitókép: Forrás: Twitter/Ukraine Battle Map

Amerikai fegyversegély: kis része azonnal, más része csak évek múlva kerül Kijevhez

Nyugati, de ukrán kommentátorok szerint is óvatos optimizmussal szabad csak kezelni azt a tényt, hogy az amerikai Kongresszus döntése nyomán 60 milliárd dollárnyi, régóta várt katonai támogatáshoz jut az orosz invázió ellen harcoló ország.

Hírek szerint az Ukrajnának szánt, de a kongresszusi patthelyzet miatt parkoló fegyverek szállításra készen várták az április közepén tartott képviselőházi szavazást, amely végül zöld utat adott Kijev további amerikai támogatásának, mivel a Szenátust a segélyért kampányoló Joe Biden elnök demokratái uralják és maga az elnök gyorsan aláírta a törvényt a két igen után.

Nyugati és ukrán illetékesek szerint egyes készletek már lengyelországi és más európai raktárakban voltak, hogy gyorsan át tudják adni őket az ukránoknak.

Valószínűtlen azonban, hogy az amerikai katonai segély javítja Kijev helyzetét a fronton

– és ezt a Financial Times szerint ukrán illetékesek, katonák és katonai elemzők mondják. Az oroszok ugyanis fokozták támadásaikat az 1000 kilométeres front mentén és Avgyijivka környékén falvakat foglaltak el. Terveik között szerepel a Donbasz egyik magas pontja, Csasziv Jar város elfoglalása.

Közben videókon mutogattak egy értékes hadizsákmányt, egy amerikai Abrams-tankot – ezeket az eszközöket Ukrajna visszahívja a frontról, mivel a felderítő drónok miatt az értékes eszközök nem tudnak meglepetésszerűen támadni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elismerte: az amerikai katonai segély egyedül nem segít legyőzni Oroszországot.

Moszkva csapatai területet is nyertek a hét folyamán és az elemzők szerint egy nagyobb támadásra készülnek, az előtt, hogy Ukrajna fel tudná tölteni készleteit. A frontvonalra látogató FT-újságírónak az ukrán katonák azt mondták, hogy alig tudják tartani az állásaikat, és nem tudnak ugyanolyan erővel válaszolni, mint ahogy az oroszok támadnak.

Egy – talán a nem túl optimista megjegyzése miatt – a neve elhallgatását kérő ukrán illetékes azt mondta a brit lapnak, hogy

a várva-várt tüzérségi lövedékek, lőszer és légvédelmi eszközök „segítenek lelassítani az orosz előrenyomulást, de nem állítják le” azt.

Egy másik forrás szavaiból az is kiderült, hogy az ukránok a jövőben nem számítanak már olyan jelentős támogatásra, mint amit eddig kaptak.

„Ebben az évben ez lehet az utolsó ilyen nagy csomag. Sőt, elég nagy a valószínűsége, hogy a többi segélycsomag jóval kisebb lesz” – mondta egy volt ukrán tiszt, aki manapság katonai elemzőként dolgozik.

„Az amerikai segély egy évnyi időt ad nekünk és az Európai Uniónak”

– összegezte véleményét a Frontelligence Insight nevű elemző műhely.

Rob Lee, a Külpolitikai Kutatóintézet Eurázsia Programjának katonai elemzője és vezető kutatója azt mondta, hogy Oroszországnak – még az Ukrajnának adott új amerikai segély ellenére is – „tűzérségi előnye lesz, ha nem is olyan nagy”.

Az FT utolérte az orosz oldalon Ruszlan Puhovot, a Stratégiák és Technológiák Elemzési Központja, egy orosz védelmi kutatóintézet igazgatóját. Ő úgy véli: az, hogy a segélyből Ukrajna mennyit profitál, a leszállított fegyverek mennyiségétől függ. (Az amerikai törvény ugyanis csak a finanszírozási kereteket nyitja meg, arról nem rendelkezik, hogy milyen fegyvereket és azokból mennyit szállítsanak.)

„A sikeres kombinált műveletek, amelyeket harci gépekkel és légvédelemmel hajtanak végre, jelentősen csökkenthetik az orosz siklóbombás légi kampány hatékonyságát. Ha azonban Ukrajna nem veti be tömegesen a fontos rendszereket, akkor a segélynek nem lesz jelentős hatása a fronton” – mondta Puhov.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég elismerte, hogy az ukránoknak egy tüzérségi lövedékük jut minden tíz orosz lövedékre. Az arány most egy kissé javulni fog, de nem jön létre paritás – ismerték el az ukrán oldalon.

Aki másoknál jobban bizakodik, az Andrij Zagorodnyuk, a kijevi Védelmi Stratégiák kutatóközpont igazgatója, volt védelmi államtitkár. Szerinte az amerikai segély „elég lesz arra”, hogy megtörje Oroszország lendületét.

Amire a segély nem ad választ, a kijevi vezetés másik nagy dilemmája: a bevethető emberek száma.

„Az állomány létszáma lesz a fő tényező, ami meghatározza, hogyan alakul a háború 2025-ben”

– mondta a korábban idézett Rob Lee. Zelenszkij elnök ugyan aláírta a mozgósítási korhatárt 25 évre csökkentő törvényt, amivel feltölthetik a hadsereg sorait. Jelentések szerint azonban sokan nem akarnak bevonulni.

Az ukrán szolgálatok a héten tette közzé egy videót, amelyen azt látni, hogy egy férfi egy gumimatracon akart átjutni a Dnyeszter-folyón Moldovába – a sorozás elől. Először egy drónnal komótosan lefilmezték, majd elfogták és a törvények szerint börtön vár rá (bár egyesek szerint a frontra küldhetik).

Tudósítók szerint közben a beígért hadisegély első körben légvédelmi eszközökből és vállról indítható rakétákból állhat, amelyek egyrészt az infrastruktúrát a távolból támadó orosz bombázók és a front közelében repkedő harci gépek ellen lesznek bevethetők.

Az ukránok arra számítanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra van szüksége, hogy a május 9-i győzelem napján valamit fel tudjon mutatni, és ezért parancsot adhatott a szétlőtt Bahmuttól 15 kilométerre fekvő város elfoglalására. Erről a magaslati pontról az oroszok ellenőrizni tudnák a vidéket, és előkészíteni a további előrenyomulást.

A The New York Times csütörtökön arról írt, hogy már napokon belül a harcmezőn lesznek az ukránok számára „életmentő” fegyverek. Sőt, a Pentagon titokban már Ukrajnába juttatott, 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS, hosszabb hatótávolságú rakétákat, amelyekkel az ukránok a múlt héten egy krími repteret és egy oroszországi bázist támadtak.

Emellett az ukránok először HIMARS tüzérségi eszközökre, Javelin tankelhárító rakétákra, a világ nagy részén betiltott kazettás bombákra és harci járművekre számíthatnak a Washington által szerdán bejelentett azonnali, egymilliárd dolláros segélyprogram nyomán.

Az amerikaiak továbbra sem akarnak F-16-os harci gépeket adni Kijevnek, de az exportjog birtokosaként nem akadályozzák, hogy NATO-szövetségeseik ezt megtegyék.

Ami csak évek múlva jöhet

A Politico közben a pénteken bejelentett, hatmilliárd dolláros és az eddigi legnagyobb amerikai fegyverszállítási szerződés kapcsán azt írja, hogy ennek nyomán jut Kijev Patriot légvédelmi eszközökhöz, tüzérségi lövedékekhez, drónokhoz, drónelhárító fegyverekhez, harci gépekre szerelhető, levegő-levegő rakétákhoz.

Ami lehűti az ukránok reményeit: ezeket az eszközöket évek múlva kaphatják csak meg. Az ok: a pénzt az úgynevezett Ukrajna Biztonsági Segélyezése Kezdeményezés nevű program kezeli, amelyben a Pentagon új fegyverek legyártására ad megrendeléseket amerikai cégeknek, és nem a létező készletekből küld.

Egy cseh illetékes csütörtökön megerősítette: bevált Prága kezdeményezése, hogy európai pénzekből vásároljanak az unión kívüli országokból tüzérségi lövedékeket Ukrajnának.

Az első, 155 és 122 mm-es lőszerekből álló szállítmány júniusban érkezhet Ukrajnába.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×