Infostart.hu
eur:
356.48
usd:
311.88
bux:
142690.59
2026. július 13. hétfő Jenő
Election in Slovakia - voting at the ballot box. The hand of man is putting his vote in the ballot box. 3D rendered illustration.
Nyitókép: andriano_cz/Getty Images

Érdekes dolgok derültek ki a szlovákiaiak EP-választási preferenciáiról

Az Eurobarométer szerint Szlovákia aligha lesz sereghajtó az európai parlamenti választás részvételi adatai terén.

A negyedévente megjelentetett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 43 százaléka érdeklődik a választás iránt, így Szlovákia két másik tagországot is megelőz a nemzetközi összehasonlításban. Az EU-s tagságot a szlovákok 48 százaléka pozitívan értékeli. A júniusi EP-választáson északi szomszédunk számára fenntartott 15 képviselői helyért 324 jelölt indul.

A szlovákiai 43 százalékos választási érdeklődés ugyan még mindig jóval alacsonyabb, mint a 60 százalékos uniós átlag, de öt százalékkal így is magasabbnak számít, mint amit a 2019-es EP-választás előtt mérték. Szlovákiában eddig négyszer dönthettek arról, hogy kiket küldenek Brüsszelbe, és mind a négy alkalommal a legalacsonyabb részvételi arányt produkálta az ország az uniós tagállamok közül. A lista legvégén jelenleg Csehország áll, itt mindössze 38 százalékos a választási kedv az Eurobarométer felmérése szerint.

Az EU-s tagságot a szlovákok 48 százaléka pozitívan értékeli, a lakosság 82 százaléka pedig meg van győződve a tagság előnyeiről. A szlovákiai lakosság 85 százaléka gondolja úgy, hogy az unió döntéseinek hatása van a mindennapi életre. Ezzel az ország az uniós átlag felett teljesített.

Az Eurobarométer-felmérésben kiemelt figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, hogy melyik témák számítanak a lakosság számára a legfontosabbnak a voksolás kapcsán.

A migráció és az ideológiai jellegű kérdések meglepő módon Szlovákiában nem számítanak a legjelentősebb problémának.

A szlovákiai válaszadók legnagyobb része

  • a gazdaságélénkítő támogatásokat és
  • a munkahelyteremtést jelölte meg a választás legfontosabb témájának, a rangsorban
  • a mezőgazdaság,
  • a biztonságpolitika és
  • az Európai Unió jövőjének témája következik.

Szlovákia 15 európai parlamenti képviselőt küldhet a 720 tagú brüsszeli testületbe, ezekért a helyekért 324 jelölt verseng. A pozsonyi Új Szó napilap által megszólaltatott Radoslav Štefančík politológus szerint a részvételi arányt befolyásolhatja, hogy több, a választáson induló párt is ismert jelölteket indít.

A Magyar Szövetség egyedüli magyar jelölőszervezetként állította fel a választási listáját. A párt célja, hogy visszakerüljön az Európai Parlamentbe. A Magyar Szövetség választási listáját a párt egyik legtapasztaltabb politikusa, Berényi József vezeti, aki korábban külügyi államtitkárként is dolgozott.

Több magyar nemzetiségű jelölt viszont kiemelt helyen tűnik fel más, jellemzően liberális pártok listáján.

A legismertebb ilyen jelölt az ellenzéki Progresszív Szlovákia listáján induló Ódor Lajos, aki tavaly közel fél éven át volt Szlovákia szakértői kormányának miniszterelnöke.

Szlovákiában június 8-án lesz az EP-választás, melynek lebonyolítása a belügyminisztérium adatai szerint csaknem 14 millió euróba kerül.

Címlapról ajánljuk
Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Magyar Péter részletes Fidesz-forgatókönyvről írt Sulyok Tamás államfő leváltása ügyében

„Tudjuk, hogy a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában” – írta Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény módosításáról, amely többek között kimondja a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnését is. A kormányfő szerint Sulyok Tamásnak a Fidesz „megtiltotta az aláírást”.
Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Az utóbbi években Szeged lakóingatlan-piaca – Debrecen és Győr mellett – elsősorban az ide települő nagyobb gyárak, mint például a kínai BYD miatt kapott kiemelt figyelmet. A lakásárak azonban nemcsak az ipari központok megjelenése okán nőttek nagyot: az országosan jellemző hatások itt is érvényesültek, az Otthon Start Program és a különböző állami támogatások hajtották a keresletet, miközben az új kínálat itt is relatíve alacsony maradt. Az új építésű ingatlanok fejlesztése a bizonytalanságok közepette, és részben a szigorú helyi szabályozás miatt akadozik, de a városvezetésnek sem érdeke a helyenként hiányos infrastruktúrát gigalakóparkokkal terhelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×