eur:
408.19
usd:
374.94
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
The flight crew of a B-1B Lancer walk away from the bomber as it sits on the pan at RAF Fairford. (Photo by Ben Birchall/PA Images via Getty Images)
Nyitókép: Ben Birchall/PA Images via Getty Images

Kelj fel, Lancelot! – miért vesz elő az amerikai légierő egy 40 éves bombázót?

Hatalmas pénzeket költ az amerikai légierő egyetlen hidegháborús szuperszonikus bombázógépe felújítására. Az ismét hadrendbe állítandó géppel csak csekély mértékben nő az aktív repülők száma, ám ez a modell különösen fontos egy lehetséges konfliktus miatt.

Ahogy az oroszoknak is megvan a maguk leporolt hidegháborús „szuperbombázója”, úgy az amerikaiaknak is a 2006-ban elméletileg nyugdíjba küldött B-1B Lancer modellje. A változó geopolitikai realitások miatt a betűjele alapján „Bone” (csont) néven is emlegetett monstrumból 44 továbbra is szolgálatban van, és ezek adják az amerikai nehézbombázó-flotta egyharmadát.

A költségvetés 141 gépre szól, és egy B-1-es két évvel ezelőtti leégése miatt ezért még egy gépet tudnak hadrendbe állítani. A hangárba küldött régi B-1b-re – további becenevén Lancelotra – azért esett a választás, mert vezető szerepet játszhat a Tajvani-szoros feletti esetleges légi háborúban. Ez az oka annak, hogy dollármilliókat költenek arra, hogy ismét üzemképessé tegyék a három éve egy sivatagi raktárba küldött szuperbombázót.

Ilyen dolgot ritkán tesz az amerikai légierő. A B-1-es mellett két nyugdíjazott B-52-est is visszahelyeztek repülőképes állapotba – egyet 2020-ban, egyet pedig 2015-ben –, hogy pótolja a balesetek miatt elvesztett bombázókat – írta a Telegraph című brit lap.

Egy-egy ilyen projekt gigászi feladat, mert a bonyolult repülőszerkezet felélesztése nehéz, költséges és időigényes. Több száz ember több ezer órányi munkájába kerülhet, a gyakorlatban évekig tarthat és dollármilliókat emészthet fel.

Az, hogy az amerikai légierő hajlandó erre a beruházásra, egyértelművé teszi, mennyire fontosak neki ezek a nehézbombázók, amelyekkel a potenciális kínai inváziótól védené Tajvant.

A négy hajtóműves, négyfős személyzettel repülő, lengőszárnyas B-1-es 37 tonna bombát és rakétát képes több ezer kilométerre vinni – ez a légierő fő hajóelhárító eszköze. Például hordozni tudja a több száz kilométer hatótávolságú LRASM „hajógyilkos” rakétákat, amelyek optimális esetben képesek szétroppantani egy hajó vázát. Míg egyetlen LRASM képes elsüllyeszteni egy kínai fregattot, addig egy kínai repülőgép-hordozó harcképtelenné tételéhez négy rakéta egyidejű bevetése is szükséges lehet.

A B-1-esek így megsemmisíthetnének egy olyan kínai flottát, amely a 160 kilométer széles Tajvani-szoroson hajózik át, úgy, hogy nem éri el őket a kínai légvédelem. Ezzel szemben ahhoz, hogy Kína megnyerjen egy Tajvan elleni háborút, le kell lőnie – vagy a földön kell megsemmisítenie – az amerikai bombázók jelentős részét – írják az elemzők, hozzátéve: ez nehezen kivitelezhető, mivel a bombázók a legtöbb kínai földi támadó rakéta hatótávolságán kívül állomásoznak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×