eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
The flight crew of a B-1B Lancer walk away from the bomber as it sits on the pan at RAF Fairford. (Photo by Ben Birchall/PA Images via Getty Images)
Nyitókép: Ben Birchall/PA Images via Getty Images

Kelj fel, Lancelot! – miért vesz elő az amerikai légierő egy 40 éves bombázót?

Hatalmas pénzeket költ az amerikai légierő egyetlen hidegháborús szuperszonikus bombázógépe felújítására. Az ismét hadrendbe állítandó géppel csak csekély mértékben nő az aktív repülők száma, ám ez a modell különösen fontos egy lehetséges konfliktus miatt.

Ahogy az oroszoknak is megvan a maguk leporolt hidegháborús „szuperbombázója”, úgy az amerikaiaknak is a 2006-ban elméletileg nyugdíjba küldött B-1B Lancer modellje. A változó geopolitikai realitások miatt a betűjele alapján „Bone” (csont) néven is emlegetett monstrumból 44 továbbra is szolgálatban van, és ezek adják az amerikai nehézbombázó-flotta egyharmadát.

A költségvetés 141 gépre szól, és egy B-1-es két évvel ezelőtti leégése miatt ezért még egy gépet tudnak hadrendbe állítani. A hangárba küldött régi B-1b-re – további becenevén Lancelotra – azért esett a választás, mert vezető szerepet játszhat a Tajvani-szoros feletti esetleges légi háborúban. Ez az oka annak, hogy dollármilliókat költenek arra, hogy ismét üzemképessé tegyék a három éve egy sivatagi raktárba küldött szuperbombázót.

Ilyen dolgot ritkán tesz az amerikai légierő. A B-1-es mellett két nyugdíjazott B-52-est is visszahelyeztek repülőképes állapotba – egyet 2020-ban, egyet pedig 2015-ben –, hogy pótolja a balesetek miatt elvesztett bombázókat – írta a Telegraph című brit lap.

Egy-egy ilyen projekt gigászi feladat, mert a bonyolult repülőszerkezet felélesztése nehéz, költséges és időigényes. Több száz ember több ezer órányi munkájába kerülhet, a gyakorlatban évekig tarthat és dollármilliókat emészthet fel.

Az, hogy az amerikai légierő hajlandó erre a beruházásra, egyértelművé teszi, mennyire fontosak neki ezek a nehézbombázók, amelyekkel a potenciális kínai inváziótól védené Tajvant.

A négy hajtóműves, négyfős személyzettel repülő, lengőszárnyas B-1-es 37 tonna bombát és rakétát képes több ezer kilométerre vinni – ez a légierő fő hajóelhárító eszköze. Például hordozni tudja a több száz kilométer hatótávolságú LRASM „hajógyilkos” rakétákat, amelyek optimális esetben képesek szétroppantani egy hajó vázát. Míg egyetlen LRASM képes elsüllyeszteni egy kínai fregattot, addig egy kínai repülőgép-hordozó harcképtelenné tételéhez négy rakéta egyidejű bevetése is szükséges lehet.

A B-1-esek így megsemmisíthetnének egy olyan kínai flottát, amely a 160 kilométer széles Tajvani-szoroson hajózik át, úgy, hogy nem éri el őket a kínai légvédelem. Ezzel szemben ahhoz, hogy Kína megnyerjen egy Tajvan elleni háborút, le kell lőnie – vagy a földön kell megsemmisítenie – az amerikai bombázók jelentős részét – írják az elemzők, hozzátéve: ez nehezen kivitelezhető, mivel a bombázók a legtöbb kínai földi támadó rakéta hatótávolságán kívül állomásoznak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×