Infostart.hu
eur:
395.56
usd:
343.95
bux:
120234.02
2026. március 23. hétfő Emőke
Kenyérért tülekednek palesztin emberek egy pékség előtt, a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2024. február 18-án. A nemzetközi segélyszervezetek szerint az övezetben élők élelem, gyógyszerek és más alapvető cikkek hiányában szenvednek. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Fatima Sbair

Így esett újra kútba a gázai tűzszünet esélye

Ugyan több forrás is arra utalt a hétvégén, hogy küszöbön állt a gázai tűzszüneti megállapodás, Izrael bojkottálta a tárgyalásokat. Az ok: a Hamász nem volt hajlandó megnevezni még életben lévő túszait. Közben az amerikai alelnök éles hangnemben követelt emberiességi lépéseket Izraeltől.

„Az izraeliek gyakorlatilag jóváhagyták” (...) „már csak órák kérdése lehet” – ezek a kifejezések ismétlődtek a híradásokban vasárnap a küszöbön álló gázai tűzszünetről.

Ami azonban történt, az az volt, hogy

míg a palesztin küldöttség megérkezett Kairóba, a tárgyalásokra, Izrael bojkottálta azokat.

Azért, mert a Hamász nem teljesítette a feltételét, és nem nevezte meg a még életben lévő, október 7-én elrabolt izraeli túszokat. Továbbá, mert a Hamász állandó tűzszünetet követel.

A Hamász előzőleg azt mondta: nem hajlandó ilyen információt átadni, amíg nincs véglegesítve az állandó tűzszünetről szóló alku, amibe viszont Izrael nem akar belemenni: Joav Gallant védelmi miniszter azt mondta, a háborút a Hamász totális vereségéig folytatják.

A helyzet azonban olyan súlyos – különösen a hétvége kezdetén, segélyre váró több, mint 100 gázai tisztázatlan halála miatt – hogy magasrangú nemzetközi vezetők követelik a palesztin lakosok megkímélését.

„Kérem, elég volt. Álljanak le!” – ez volt Ferenc pápa üzenete

a hétvégén. Az egyházfő egyrészt a gázai gyerekekre gondolva szólalt fel, de követelte a Hamász-túszok elengedését is.

Kamala Harris amerikai alelnök pedig példa nélküli bírálatot intézett szövetségeséhez.

„A gázaiak éheznek. A helyzet embertelen. Közös emberségünk arra kényszerít, hogy fellépjünk. Izrael kormányának sokkal többet kell tennie, hogy nagyobb mértékben áramoljon be a segély. Kifogások nélkül” - mondta. A háttérben az áll, hogy az újraválasztásra pályázó Joe Biden elnöktől kezd elfordulni az amerikai muszlim szavazók egy része.

„A súlyos gázai szenvedés miatt azonnali tűzszünet kell (...) legalább hat hétre, ahogy a jelenlegi javaslat is említi. A Hamász azt mondja, tűzszünetet akar. Akkor egyezzen bele” – mondta Alabama államban tartott beszédében Harris. Mindez azért számít erős bírálatnak Izrael felé, mert Washington eddig nem forszírozta a fegyvernyugvást mielőtt Izrael eléri háborús célját és felszámolja a Hamászt.

Harris hétfőn fogadja Benny Ganz minisztert, az izraeli háborús kabinet tagját, akinek személyesen is megismétli az üzenetet. Az izraeli média azonban egyre szkeptikusabb, hogy az egy hét múlva induló muszlim böjti hónap, a Ramadán előtt sikerül tűzszünetet kötni, de ezért a Hamász vezetését okolják.

Izraelben közben – ahol nagy nyomás nehezedik a kormányra a túszok miatt – a média hozzájutott néhány túsz utolsó pillanatait rögzítő audiohoz:

„Mentsetek meg! Túszok vagyunk!”, kiabálják, majd lövöldözés hallatszik, mert a hadsereg terroristának nézte és megölte őket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a pénteki tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×