Úgy tűnik, nemcsak a jelenlegi amerikai védelmi miniszter sumákolt, hanem egyik elődje is. Joe Biden minisztere, Lloyd Austin az hallgatta el napokon át a Fehér Háztól, hogy prosztatarákja miatt műtétre, kórházba kellett vonulnia.

Donald Trump első védelmi minisztere, a tengerészgyalogos veterán, Jim Mattis tábornok – becenevén: Veszett Kutya – pedig azt, hogy az Egyesült Arab Emírségeknek dolgozott katonai tanácsadóként. Erről a – Donald Trumppal szembehelyezkedő – The Washington Post amerikai lap lebbentette most fel a fátylat, egy többéves nyomozás és kikért dokumentumok alapján. Egyelőre nem világos, hogy azon kívül, hogy Mattis miniszterré jelölése során elhallgatta ezt a tényt, hogyan ártott Amerikának és hogy mi volt a nagy energiát igénylő tényfeltáró nyomozás indítéka.

Dióhéjban, ami kínos az amerikai politikai rendszer számára: illetékesek gyorsan jóváhagyták az iraki háború faludzsai ostromában híressé vált főtiszt emírségekbeli munkáját, de ezt elkendőzték a nyilvánosság elől. Így még védelmi bizottsági képviselők sem tudtak róla.

De miért kellett az Emírségeknek az agglegény karrierkatona szakértelme? Nem sokkal az után, hogy a jemeni húszikkal szembeszálló és a jemeni kormányt támogató arab koalíció – benne Szaúd-Arábiával és az Emírségekkel – elkezdte bombázni Jement, a gazdag Öböl-állam főparancsnokhelyettese megkereste régi barátját, Mattist. Ebben az időben sokat bírálták az arab koalíciót, mert a húszikat nem sikerült megzabolázniuk, ellenben a blokádjuk és bombázásaik éhínséget és civilek tömeges halálát okozták.

Az amerikai tábornok – aki 2010 és 2013 között az összes közel-keleti amerikai erő parancsnoka volt, meg is kérte 2015-ben az engedélyt a tengerészgyalogságtól és a külügyminisztériumtól. A lap szerint az, hogy egy külföldi államfő közvetlen tanácsadójaként akart dolgozni egy aktuális háborúban, nagyon szokatlan dolog volt. De az akkori Obama-kormányzat is segíteni kezdte az arab koalíciót hírszerzési anyagokkal és újratöltéssel – az amerikai illetékeseket azonban közben aggasztotta a nagyszámú jemeni polgári áldozat.

Mattis kérését azonban gyorsan jóváhagyták illetékesek, majd ezt igyekeztek eltussolni és a Postnak két és fél évébe telt, mire kiperelte a bizonyítékokat. A lap szerint a nyugalmazott tábornok 2017-ben, amikor Donald Trump védelmi minisztere lett, karierrje eme állomását nem osztotta meg és kihagyta a kormányzati etikai hivatalnak benyújtott anyagából. Bár a szenátus védelmi bizottságával „bizalmasan” közölte, több szenátor azt mondta, nem tudott róla.

Bár az újság szagot fogott, Mattis tábornok többször is elutasította, hogy válaszoljon a kérdéseire. Egyelőre nem világos, hogy kapott-e a munkáért fizetést. Annyi biztos, hogy 100 dollárt kapott egyetlen beszédéért, miután lemondott miniszterségéről. A Post szerint a gazdag Emírségek minden más országnál több amerikai veteránt bérelt fel busás fizetésekért és a Mattis-ügy feltárása azért fontos, hogy kiderüljön, fennállt-e összeférhetetlenség későbbi, miniszteri posztjával.