Infostart.hu
eur:
379.56
usd:
321.86
bux:
131158.76
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Leteszik hivatali esküjüket a július 21-i választások nyomán létrejött, új összetételű ukrán parlament tagjai első ülésükön Kijevben 2019. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A magyaroknak is kedvezően módosítanák a kisebbségi törvényeket Ukrajnában az EU-csatlakozás érdekében

Az Európa Tanács javaslatai alapján Ukrajna módosíthatja a nemzeti kisebbségeket érintő, jogszűkítő törvényeit. Ez az jelenti, hogy a 2017-es oktatási, a 2019-es nyelvtörvény és a 2022-ben megszavazott nemzeti közösségek jogait szabályozó rendelet is átíródna, és pozitív változásokat tartalmazna a magyarok számára is. A törvénymódosítás egyben lehetővé teszi azt is, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

Az ukrán miniszteri kabinet elkészített egy törvénytervezetet, amely az európai gyakorlatnak megfelelően szabályozza a kisebbségi oktatás, a nyelvhasználat, a média, a könyvkiadás, a reklámok és még számos szféra működését. Ha elfogadják a törvényt, a magyar tannyelvű iskoláknak nem kell tartaniuk az ukránosítástól, csupán az ukrán nyelvet és irodalmat, Ukrajna történetét, valamint a honvédelmet tanítanák ukránul. A többi tantárgy esetében a törvény által biztosított a magyar nyelv használata is. Továbbá a törvény kimondja, hogy "a magántulajdonban lévő felsőoktatási intézményeknek jogukban áll szabadon megválasztani az oktatás nyelvét".

"Gyakorlatilag egy salátatörvényről beszélünk, amely arról szól, hogy hogyan kell hat-nyolc olyan alaptörvényt módosítani, amely a mindennapi életünket befolyásolja" – mondta az InfoRádióban Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. Mint mondta,

ez többek között a nyelvhasználatról, így az ukrán mint államnyelv mellett a kisebbségi nyelvek használatáról is szól.

A felsőoktatási intézmények maguk választják meg az oktatás nyelvét, de a három alaptantárgy kivételével minden mást is saját nyelven lehetne oktatni. Ehhez kapcsolódik, hogy amilyen nyelven folyik az oktatás, olyan nyelvűnek kell lennie a záróvizsgának is.

A pártelnök arra is kitért, hogy a médiát is befolyásolná a törvénymódosítás, például a könyvkiadást, ahol nem kellene a kiadványokat ukrán nyelven is megjelentetni. Továbbá a reklámok esetén szintén lehetőség lenne a kisebbségi nyelvhasználatra. A törvényjavaslat kitér még az önkormányzati nyelvhasználatra is, de mint mondta, azért nem mindenre, hiszen számos olyan kérdés van még, ami szabályozásra szorulna. Viszont úgy véli, ezzel a lépéssel már "kifelé haladnak az erdőből".

Zubánics László azt mondta, ha a javaslatot elfogadják december 8-án, a brüsszeli EU-csúcsot megelőzően, akkor

Ukrajna, ha nem is teljes mértékben, de 80 százalékban már előrébb lép a kisebbségügyi elvárásoknak való megfelelésben közelebb kerül az Európai Uniós tagsághoz.

Hozzátette, természetesen még csak csatlakozási tárgyalások szintjén, hiszen még számos előírásnak kell megfelelni és ehhez kell igazítani a törvényhozást.

Az UMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy mindez Ukrajna kormányának saját döntése. Denisz Smihal miniszterelnök is jelezte, hogy tanulmányozták az európai, ezen belül is a közép-európai kisebbségi törvényeket, főként a romániaiakat, és a román kollégákkal együttműködve próbálták adaptálni azokat az ukrán viszonyokhoz. Megjegyezte, a törvényhozók valószínűleg megértették, hogy az EU-nak vannak bizonyos elvárásai, amelyeket nem lehet megkerülni. Így kerülhetett elő a törvénytervezet, melyet sürgősséggel az ukrán kormány jegyez, és nem egyes képviselők. Elképzeléseik szerint hazafias cselekedet a törvényt megszavazni, tehát mindenki, aki Ukrajna európai uniós integrációját akarja, annak állampolgári kötelessége a szavazáson az "igen" gombot nyomni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×