Hatalmas élmény végigjárni a gyűjteményt, de hatalmas viták tárgya is, hogy milyen alapon van temérdek történelmi műkincs a londoni British Múzeum birtokában.

Talán egyik kiállítási anyag sem annyira vitatott, mint az ókori Athéni Parthenon homlokzatáról származó lenyűgöző szoborcsoport, az Elgin-márványok. Görögország folyamatosan visszaköveteli a műkincseket.

Athén régóta azt állítja, hogy a műalkotásokat idegen megszállás idején, jogellenesen szerezték meg, míg a brit tisztviselők visszautasították a visszaszolgáltatásukra vonatkozó többszöri kérést. Nagy-Britannia érve az: a szobrok jogosan kerültek Lord Elgin, az Ottomán Portához akkreditált brit nagykövet tulajdonába, mivel az 1800-as évek elején Görögországot ellenőrző török hatóságok adták el azokat neki.

A British Museum kuratóriumának jelenlegi elnöke, George Osborne (volt brit pénzügyminiszter) most felvetette: visszaadhatják az Elgin-márványokat Görögországnak, ám az ajánlatban van egy hatalmas „de”:

csak ideiglenesen és cserébe olyan ókori leletekért, amelyeket még soha nem állítottak ki az Egyesült Királyságban.

További pikantériája az ügynek, hogy idén fény derült egy elképesztő csalásra és hanyagságra, a British Museum egy szakértője ugyanis éveken át árusított az eBay-en többezer, hiányosan katalógusba vett történelmi műkincset. Egy gyűjtő fülelte le, aki figyelmeztette a múzeumot, de az először csodabogárnak tartotta és nem vette komolyan. Az ügy ismét felhívta a figyelmet a vitatott Parthenon-szobrokra és egyesek megkérdőjelezték, hogy biztonságban vannak-e az intézményben.

A görög kulturális miniszternek az Elgin-márványokkal való bánásmóddal kapcsolatos kritikájára reagálva Osborne azt mondta: olyan megállapodást szeretne kidolgozni, amelynek értelmében a Parthenon-szobrokat Görögországba küldenék.

Ezt a brit parlament Kulturális, Média- és Sportbizottság képviselőinek is elmondta: meglátásuk szerint a múzeumban nagyon fontos szerepet játszanak ezek a műemlékek abban, hogy ne csak az ókori Athén történetét és a világban betöltött szerepét meséljék el, hanem azt is, hogyan kapcsolódott Athén más nagy civilizációkhoz.

„Úgy gondolom, érdemes lenne megvizsgálni - és erről közvetlen tárgyalásokat folytattam a görög kormánnyal -, hogy van-e valamilyen megállapodás, amely lehetővé tenné, hogy a szobrok egy része Görögországban töltse ideje egy részét. És hogy mi lenne az a partneri kapcsolat, amely ebből születne?” – fejtegette a volt pénzügyminiszter a képviselők előtt.

Elmondta, hogy a partnerség részeként „Görögországból olyan műtárgyak érkeznének Londonba, amelyek még soha nem hagyták el az országot. Ha a márványok kérdése könnyen megoldható probléma lenne, akkor már az 1810-es években vagy azóta megoldották volna” – tette hozzá.

A mostani, hosszú távú kölcsönzést felvető tárgyalások híre már 2023 januárjában kiszivárgott.

A probléma olyannyira nehezen oldható meg, hogy még a brexit-folyamatnak is a része volt, a tárgyalásos huzavonában végül Brüsszel vetette be érvként az akkor küszöbön álló kereskedelmi tárgyalások előtt, hogy „fair versenyt” és az „ellopott kulturális kincsek visszaadását” követelik, utóbbit Görögország nyomására az Elgin-márványok miatt.