eur:
406.93
usd:
378.29
bux:
76595.63
2024. november 8. péntek Zsombor
2021. március 15-én közreadott kép a különböző színű útburkolati jelekről az Írország és Észak-Írország közötti határon, az észak-írországi Londonderry közelében lévő autóúton 2020. január 31-én. Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött az Egyesült Királyságnak, mert álláspontja szerint a brit fél megszegte az EU-tagsága megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodásnak az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvében rögzített kötelezettségeit. Az Egyesült Királyság március 3-án kijelentette, hogy egyoldalúan elhalasztja annak teljes alkalmazását az áruk és háziállatok Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő szállítására vonatkozóan.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Drágult az élet: a briteknél ma már nem lenne meg a többség a brexithez

Három és fél évvel a brexit megvalósulása után a kilépésre voksoló briteknek több mint egyötöde már nem szavazna az unióból való kilépésre – ezt sugallja egy friss felmérés. Az utóbbi hónapokban tovább nőtt az elégedetlenek tábora.

Visszaszámlálás, fényjáték, többek között a magyar „viszontlátásra!” felirattal a többi nyelv mellett, angol és brit zászlókat lengető és nemzeti színekbe öltözött, örömittas ünneplők – így hagyta el hivatalosan is Nagy-Britannia az Európai Uniót 2020. január 31-én.

Négy évvel korábban a britek szoros, 52-48 százalékos arányban szavaztak a kilépésre.

Azóta sok víz lefolyt a Temzén, és sajátos szabályértelmezése magával sodorta a brexitet megvalósító Boris Johnson volt miniszterelnököt is. Ő volt az egyike azoknak, akik bombasztikus kijelentéseket tettek arról, micsoda prosperitás elé néz az immár teljesen független szigetország. Egyes tory politikustársai „Temze-parti Szingapúrt” emlegettek, bár az alacsony adózású kereskedőnemzet ötlete nem valósult meg, és a briteknek a szemeteléshez való enyhén szólva liberális hozzáállása sem módosult.

Most, a BBC Question Time című műsora úgy találta, hogy a kilépésre voksolók több mint 20 százaléka immár másképp szavazna. A pártok képviselőit és közéleti személyiségeket megszorongató élő vitaműsorban tették fel a kérdést, hogy „Helyes dolog volt-e a brexit?”. A válaszokból az derül ki, hogy a kilépésre szavazók 70 százaléka szerint igen, de 20 százaléka szerint már nem.

Magyarul a briteknek immár nem 52 százaléka, hanem körülbelül csak harmada választaná a brexitet.

„Én nem látom semmi előnyét” – vallotta be egy korábbi brexittámogató szavazó, aki most már másképp voksolna. Viszont volt, aki szerint a politikusok ásták alá a folyamatot és a brexit valójában el sem kezdődött. „Mikor fog?” – tette fel a kérdését. A Question Time néhány száz emberre épülő adatait ugyan még nem lehet „tudományosnak” nevezni, de utalnak a megélhetési és inflációs válság közepette formálódó közhangulatra.

Közben a brexit után beígért nagy szabadkereskedelmi egyezmények késnek, például az Egyesült Államokkal. Az illegális bevándorlók, akiket a brexittel kampányolók előszeretettel mostak össze az európai uniós, legális, de „migránsnak” nevezett munkavállalókkal, közben tízezrével érkeztek csónakon a La Manche-csatornán át.

Ugyan egy keményvonalas brexithívő politikus azt hangoztatta a műsorban, hogy az inflációért nem teljesen a brexit, hanem részben központi bankok a felelősek, hatalmas tapsot kapott Alistair Campbell volt munkáspárti kormányszóvivő, amikor azt mondta:

„Maguknak hazudtak. Azt mondták, hogy nem fog fájni, hogy csak előnyei vannak.” Majd sürgette, hogy a parlamentből már amúgy is kitiltott Boris Johnsont ezért vonják felelősségre.

Akkor most visszalépnének a britek és a többségi angolok az EU-ba? Ezt nem kérdezték meg, de a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt meghívott képviselője kizárta a lehetőséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

A Magyar Szövetség közleményben reagált a szlovák kulturális tárca nyelvtörvényt szigorító módosítására, mert a felvidéki párt szerint semmi szükség a nyelvtörvény szigorítására, a szankciók kiterjesztésének és emelésének gondolata nemcsak indokolatlan, hanem elfogadhatatlan. Gubík László pártelnök tragikomikusnak nevezte a törvénytervezetet; úgy véli, a szlovák nyelv domináns szerepe eleve alkotmányos garanciákkal bír.

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×