Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Boris Johnson brit miniszterelnök a Nagy-Britannia vezette Közös Expedíciós Erők (JEF) nevű katonai szövetség tanácskozásán Londonban 2022. március 15-én. A 2012 decemberében létrehozott JEF tagjai: Nagy-Britannia, Dánia, a három balti állam, Észország, Lettország és Litvánia, valamint Hollandia, Norvégia, Finnország, Izland és Svédország. A tanácskozáson az észak-európai állam-, illetve kormányfők az ukrajnai háború fejleményeit vitatják meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Neil Hall

Nagyon sokan kihátráltak Boris Johnson mögül, meglett az eredménye

Nagy többséggel elfogadta a londoni alsóház a volt brit miniszterelnököt elmarasztaló jelentést és a parlamentből is "kizárták".

Elsöprő többséggel elfogadta a londoni alsóház hétfőn azt a szakbizottsági jelentést, amely szerint Boris Johnson korábbi konzervatív párti brit miniszterelnök tudatosan félrevezető nyilatkozatokat tett a parlamentben a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején tartott Downing Street-i összejövetelekről.

A hétfő éjszakába nyúló ötórás vita utáni szavazáson 354 képviselő támogatta voksával az elmarasztaló jelentést, és mindössze 7-en szavaztak ellene.

A jelentést a kormányzó Konzervatív Párt képviselői közül is 118-an megszavazták, köztük Theresa May korábbi miniszterelnök, Boris Johnson közvetlen hivatali elődje.

Meglehetősen magas, 200 feletti volt ugyanakkor a tartózkodók száma is. A szavazáson nem vett részt Rishi Sunak miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője sem.

A képviselői előjogok, köztük a mentelmi jog alkalmazását szabályozó alsóházi szakbizottság múlt csütörtökön közzétett 108 oldalas vizsgálati jelentése szerint Boris Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten.

London, 2023. június 15.
A Boris Johnson volt brit miniszterelnök ügyében eljáró brit képviselőházi bizottság vizsgálati jelentése Londonban 2023. június 15-én, a nyilvánosságra hozatalának napján. A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügyet vizsgáló bizottság 108 oldal terjedelmű dokumentuma szerint Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten.
MTI/EPA/Neil Hall
A Boris Johnson volt brit miniszterelnök ügyében eljáró brit képviselőházi bizottság vizsgálati jelentése. MTI/EPA/Neil Hall

A parlament tudatos félrevezetése a törvényerejű brit politikai konvenciók alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások közé tartozik, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették.

Az újkori brit politikatörténetben Boris Johnson volt az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági büntetéssel sújtottak.

Az alsóházi szakbizottság a vizsgálati jelentésben közölte: Johnson parlamenti tagságának 90 napos felfüggesztését kezdeményezte volna, ha a korábbi kormányfő nem mondott volna le képviselői mandátumáról.

A brit parlamenti szabályok szerint ilyen időtartamú felfüggesztés esetén időközi választás írható ki az érintett képviselő választókörzetében.

A bizottság a jelentésben javasolta, hogy a volt kormányfő ne kaphassa meg az egykori alsóházi tagoknak járó parlamenti belépőt. Mivel a képviselők jóváhagyták a jelentést, ezt a javaslatot is elfogadták, így Boris Johnson jelenleg nem tartózkodhat a parlamentben a korábbi képviselőket megillető jogosultságokkal.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×