eur:
410.68
usd:
391.24
bux:
79335.21
2024. december 18. szerda Auguszta
Boris Johnson brit miniszterelnök a Nagy-Britannia vezette Közös Expedíciós Erők (JEF) nevű katonai szövetség tanácskozásán Londonban 2022. március 15-én. A 2012 decemberében létrehozott JEF tagjai: Nagy-Britannia, Dánia, a három balti állam, Észország, Lettország és Litvánia, valamint Hollandia, Norvégia, Finnország, Izland és Svédország. A tanácskozáson az észak-európai állam-, illetve kormányfők az ukrajnai háború fejleményeit vitatják meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Neil Hall

Nagyon sokan kihátráltak Boris Johnson mögül, meglett az eredménye

Nagy többséggel elfogadta a londoni alsóház a volt brit miniszterelnököt elmarasztaló jelentést és a parlamentből is "kizárták".

Elsöprő többséggel elfogadta a londoni alsóház hétfőn azt a szakbizottsági jelentést, amely szerint Boris Johnson korábbi konzervatív párti brit miniszterelnök tudatosan félrevezető nyilatkozatokat tett a parlamentben a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején tartott Downing Street-i összejövetelekről.

A hétfő éjszakába nyúló ötórás vita utáni szavazáson 354 képviselő támogatta voksával az elmarasztaló jelentést, és mindössze 7-en szavaztak ellene.

A jelentést a kormányzó Konzervatív Párt képviselői közül is 118-an megszavazták, köztük Theresa May korábbi miniszterelnök, Boris Johnson közvetlen hivatali elődje.

Meglehetősen magas, 200 feletti volt ugyanakkor a tartózkodók száma is. A szavazáson nem vett részt Rishi Sunak miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője sem.

A képviselői előjogok, köztük a mentelmi jog alkalmazását szabályozó alsóházi szakbizottság múlt csütörtökön közzétett 108 oldalas vizsgálati jelentése szerint Boris Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten.

London, 2023. június 15.
A Boris Johnson volt brit miniszterelnök ügyében eljáró brit képviselőházi bizottság vizsgálati jelentése Londonban 2023. június 15-én, a nyilvánosságra hozatalának napján. A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügyet vizsgáló bizottság 108 oldal terjedelmű dokumentuma szerint Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten.
MTI/EPA/Neil Hall
A Boris Johnson volt brit miniszterelnök ügyében eljáró brit képviselőházi bizottság vizsgálati jelentése. MTI/EPA/Neil Hall

A parlament tudatos félrevezetése a törvényerejű brit politikai konvenciók alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások közé tartozik, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették.

Az újkori brit politikatörténetben Boris Johnson volt az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági büntetéssel sújtottak.

Az alsóházi szakbizottság a vizsgálati jelentésben közölte: Johnson parlamenti tagságának 90 napos felfüggesztését kezdeményezte volna, ha a korábbi kormányfő nem mondott volna le képviselői mandátumáról.

A brit parlamenti szabályok szerint ilyen időtartamú felfüggesztés esetén időközi választás írható ki az érintett képviselő választókörzetében.

A bizottság a jelentésben javasolta, hogy a volt kormányfő ne kaphassa meg az egykori alsóházi tagoknak járó parlamenti belépőt. Mivel a képviselők jóváhagyták a jelentést, ezt a javaslatot is elfogadták, így Boris Johnson jelenleg nem tartózkodhat a parlamentben a korábbi képviselőket megillető jogosultságokkal.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.18. szerda, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Évtizedek óta stagnál a termelékenység: meglepő módszerrel lendíthetik fel az építőipart

Évtizedek óta stagnál a termelékenység: meglepő módszerrel lendíthetik fel az építőipart

A lassú termelékenység növekedés az építőiparban, különösen Európában és az Egyesült Államokban, jelentős javulási lehetőséget kínál – mondta Jan Mischke, a McKinsey Global Institute partnere a Portfolio-nak adott interjújában. Kiemelte a modernizáció potenciálját a standardizált tervek és tömeggyártás révén, párhuzamot vonva az autóipar és a repülőgépipar fejlődésével. Emellett kitért a prefabrikáció szerepének változására és a digitalizáció, mint például az épületinformáció-modellezés (BIM) forradalmasító ígéretére az építőipari logisztikában. A 3D nyomtatás körüli korábbi hype ellenére Mischke úgy véli, hogy az iparosítás és a moduláris építés kecsegtet inkább nagy mértékű termelékenység-javulással.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×