Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.87
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Boris Johnson brit miniszterelnök a Nagy-Britannia vezette Közös Expedíciós Erők (JEF) nevű katonai szövetség tanácskozásán Londonban 2022. március 15-én. A 2012 decemberében létrehozott JEF tagjai: Nagy-Britannia, Dánia, a három balti állam, Észország, Lettország és Litvánia, valamint Hollandia, Norvégia, Finnország, Izland és Svédország. A tanácskozáson az észak-európai állam-, illetve kormányfők az ukrajnai háború fejleményeit vitatják meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Neil Hall

Nagyon sokan kihátráltak Boris Johnson mögül, meglett az eredménye

Nagy többséggel elfogadta a londoni alsóház a volt brit miniszterelnököt elmarasztaló jelentést és a parlamentből is "kizárták".

Elsöprő többséggel elfogadta a londoni alsóház hétfőn azt a szakbizottsági jelentést, amely szerint Boris Johnson korábbi konzervatív párti brit miniszterelnök tudatosan félrevezető nyilatkozatokat tett a parlamentben a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején tartott Downing Street-i összejövetelekről.

A hétfő éjszakába nyúló ötórás vita utáni szavazáson 354 képviselő támogatta voksával az elmarasztaló jelentést, és mindössze 7-en szavaztak ellene.

A jelentést a kormányzó Konzervatív Párt képviselői közül is 118-an megszavazták, köztük Theresa May korábbi miniszterelnök, Boris Johnson közvetlen hivatali elődje.

Meglehetősen magas, 200 feletti volt ugyanakkor a tartózkodók száma is. A szavazáson nem vett részt Rishi Sunak miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője sem.

A képviselői előjogok, köztük a mentelmi jog alkalmazását szabályozó alsóházi szakbizottság múlt csütörtökön közzétett 108 oldalas vizsgálati jelentése szerint Boris Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten.

London, 2023. június 15.
A Boris Johnson volt brit miniszterelnök ügyében eljáró brit képviselőházi bizottság vizsgálati jelentése Londonban 2023. június 15-én, a nyilvánosságra hozatalának napján. A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügyet vizsgáló bizottság 108 oldal terjedelmű dokumentuma szerint Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten.
MTI/EPA/Neil Hall
A Boris Johnson volt brit miniszterelnök ügyében eljáró brit képviselőházi bizottság vizsgálati jelentése. MTI/EPA/Neil Hall

A parlament tudatos félrevezetése a törvényerejű brit politikai konvenciók alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások közé tartozik, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették.

Az újkori brit politikatörténetben Boris Johnson volt az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági büntetéssel sújtottak.

Az alsóházi szakbizottság a vizsgálati jelentésben közölte: Johnson parlamenti tagságának 90 napos felfüggesztését kezdeményezte volna, ha a korábbi kormányfő nem mondott volna le képviselői mandátumáról.

A brit parlamenti szabályok szerint ilyen időtartamú felfüggesztés esetén időközi választás írható ki az érintett képviselő választókörzetében.

A bizottság a jelentésben javasolta, hogy a volt kormányfő ne kaphassa meg az egykori alsóházi tagoknak járó parlamenti belépőt. Mivel a képviselők jóváhagyták a jelentést, ezt a javaslatot is elfogadták, így Boris Johnson jelenleg nem tartózkodhat a parlamentben a korábbi képviselőket megillető jogosultságokkal.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×