Az ENSZ főtitkára arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) dezinformáció és gyűlölet terjesztésére használják, és támogatta azt a javaslatot, hogy a technológia felügyeletére egy nemzetközi megfigyelőszervezet hozzanak létre.

Antonio Guterres az ENSZ dezinformáció elleni új irányvonalát ismertette hétfőn, és ekkor szólt arról, hogy bár a technológiai fejlődést jó célokra használják, a mesterséges intelligencia által jelentett kockázatok veszélyeztetik a demokráciát és az emberi jogokat.

Mint elmondta, támogatja a mesterséges intelligencia ágazat egyes vezetőinek javaslatát, amely szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) hasonló felügyelő szervet kellene létrehozni.

Az úgynevezett „generatív mesterséges intelligencia technológia” – mint például a ChatGPT, amely természetes nyelvi feldolgozási feladatokat képes ellátni, így kérdésekre válaszolni, szövegeket összefoglalni és akár kódsorokat generálni – fél évvel ezelőtti debütálása óta lenyűgözte a közvéleményt – közölte az al-Dzsazíra.

Viszont a technológia emellett aggodalomra is okot ad, mert

képes dezinformálni (néha tévedésből is) és szinte élethű hamisítványokat, például olyan képeket és videókat létrehozni, ahol az adott személyeket valójában nem is vagy nem úgy filmezték vagy fényképezték le, ahogy megjelenítik.

"Fülsüketítő módon konganak a mesterséges intelligencia legújabb formája - a generatív mesterséges intelligencia - miatti vészharangok. És mindez azoktól a fejlesztőktől hallatszik a leghangosabban, akik ezt a rendszert tervezték" - mondta Guterres újságíróknak. "Ezek a tudósok és szakértők cselekvésre szólították fel a világot, és a mesterséges intelligenciát az emberiséget fenyegető, az atomháború veszélyével egyenrangú egzisztenciális fenyegetésnek nyilvánították. Ezeket a figyelmeztetéseket komolyan kell vennünk" – hangoztatta.

Az ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy az év végére tervezi egy magas szintű mesterséges intelligenciával foglalkozó tanácsadó testület létrehozását, amely rendszeresen felülvizsgálja majd az MI szabályozás rendszerét és ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy az hogyan igazodhat az emberi jogokhoz, a jogállamisághoz és a közjóhoz. Azt is elmondta: ezt a szervet az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége mintájára lehetne létrehozni.

Guterres megjegyezte, hogy "csak a tagállamok hozhatják létre, nem az ENSZ titkársága". A bécsi székhelyű NAÜ-t 1957-ben alapították, és a szervezetnek 176 tagállama van.

Az ötlet nincs ellenére a ChatGPT-t létrehozó OpenAI nevű cégnek sem, amely a múlt hónapban azt mondta, hogy a NAÜ-höz hasonló testület, korlátozhatná a telepítést, ellenőrizhetné a biztonsági előírások betartását és nyomon követhetné, milyen mértékű informatikai és egyéb forrásokat használnak fel a mesterséges intelligencia eszközök.