eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ankara, 2018. április 3.Recep Tayyip Erdogan török elnök (j) és a hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz államfő az orosz tervezésű Akkuyu török atomerőmű alapkőletételének alkalmából az ankarai elnöki palotánál tartott ünnepségen 2018. április 3-án. A két vezető videokonferencia útján kapcsolódott be a Mersin tartománybeli helyszínen zajló ünnepségbe. (MTI/EPA/Tolga Bozoglu)
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

A NATO-tag Törökország belép az atomenergia klubba – az oroszok jóvoltából

A Roszatom által épített atomerőmű átadásával Törökország is belépett egy exkluzív klubba. Az átadáson ugyan fizikailag nem, de online részt vett a gyengélkedő Erdogan török és a háborús bűnvád miatt nem szívesen utazó Putyin orosz elnök is.

Ciprussal szemben, Törökország déli tengerpartján fekszik Akkuyu, ahol most adták át Törökország első nukleáris reaktorát. A Mersin tartományban található erőművet a vélhetően hamarosan európai szankciókkal sújtott orosz Roszatom építette.

Az átadási ünnepség előtt a nemrég rosszulléte miatt programjait lemondó Reccep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök online beszélt egymással. Erdogan köszönetet mondott az atomerőműért és hírek szerint tárgyaltak a török közvetítéssel létrejött, fekete-tengeri ukrán gabonaszállítási alkuról (amit Moszkva nem akar meghosszabbítani) és általában az ukrajnai háborúról.

Törökország a NATO tagja, bár feszültségektől nem mentes a viszonya a szövetségesekkel – azért is, mert már vett rakétavédelmi rendszert Oroszországtól, amelyet más tagállamokkal szemben nem sújt szankciókkal.

A török állami tévé tudósítása az átadási ünnepségről:

Mindez még azelőtt történt, hogy az orosz erők hosszú idő után súlyos rakétatámadást intéztek ukrán városok ellen. Putyin méltatta a Törökországgal virágzó kapcsolatokat és arról beszélt, hogy elmélyítik a gazdasági, kereskedelmi és mezőgazdasági együttműködést... És hogy dolgoznak Erdogan ötletén, hogy rászoruló országoknak küldjenek orosz gabonát.

A 20 milliárd dollárba kerülő, 4800 megawattos projektről pedig azt mondta Putyin, hogy

„Ez a világ legnagyobb nukleárisenergia-projektje”

– és hozzátette, hogy Törökország a jövőben így kevésbé lesz rászorulva az orosz gázra.

Viszont megemlített egy korábbi elképzelést, hogy Törökország legyen az orosz földgáz regionális elosztási csomópontja és hogy „piaci áron szállítson földgázt az ez iránt érdeklődő külföldi partnereknek”.

Erdogan, aki köszönetet mondott neki, arról beszélt, hogy lépéseket tesznek, hogy a lehető legrövidebb időn belül megépítsék a négyreaktorosra tervezett komplexum második és harmadik reaktorát.

Az eseményen betöltötték az új reaktor első fűtőelemeit és a virtuális ünnepségen részt vett Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatója, aki

kényes helyzetben van, mert Ukrajna és Oroszország közt lavírozva próbálja megőrizni a háborús zónában lévő, Zaporizzsjai erőmű biztonságát.

Az új erőművel Törökország belép az atomenergiából áramot termelő országok kis klubjába. Áramot azonban még nem kap az erőműből, amelyet jövőre terveznek átadni, hogy aztán 2025-től folyamatosan tudjon áramot termelni – derült ki Andrej Lihacsov, a Roszatom főnökének szavaiból.

Az Ukrajna elleni háború nyomán Oroszországra kivetett nyugati szankciók hátráltatták az építkezést. „Logisztikai problémáink voltak, hosszabbá váltak a szállítási útvonalak, nem minden hajózási cég tud velünk dolgozni. Úgyhogy, érezzük a szankciókat” – vallotta be Szergej Buckih, az Akkuyu-erőmű igazgatója, de azt elvetette, hogy mindez befolyásolta volna a kivitelezés minőségét. Törökországban május 14-én tartanak döntő fontosságú elnök- és parlamenti választásokat – így az erőmű átadása jól jöhet a versenyben lévő Erdogan elnöknek.

(Nyitóképünkön Recep Tayyip Erdogan török elnök és a hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz államfő az orosz tervezésű Akkuyu török atomerőmű alapkőletételének alkalmából az ankarai elnöki palotánál tartott ünnepségen 2018. április 3-án.)

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×