eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodoimir Zelenszkij ukrán elnök  Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszél telefonon 2023. április 26-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Hszi Csin-ping végre felvette a telefont Zelenszkijnek, de nem olyat mondott, ami tetszett volna

Hszi Csin-ping kínai békedelegációt küld Ukrajnába, de ezen kívül tárgyalásokra ösztönzi Kijevet az országot megtámadó Oroszországgal – körülbelül ez derült ki az ukrán és a kínai elnök régóta várt, első beszélgetésből.

A 21. századi geopolitikai törésvonal két oldalán állnak, de ennek ellenére a kiszivárgott hírek szerint udvarias hangvételben zajlott Hszi Csin-ping kínai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első telefonbeszélgetése.

Volodimir Zelenkszkij már az országa ellen indult orosz invázió kezdete óta lobbizott Pekingnél egy – legalább telefonos – beszélgetésért, amire Hszi Csin-ping a háború kezdete után több, mint egy évvel szánta el magát.

Nyugaton a semlegességét hangoztató, de Vlagyimir Putyninnal "korlátlan együttműködést" hirdető kínai elnököt azzal vádolják, hogy gyakorlatilag az orosz államfőt támogatja az Ukrajna elleni harcban. Egyes elemzők viszont egy proxi-háború főszereplőjét látják benne, amelyet az Ukrajnát támogató Egyesült Államokkal vív úgy, hogy életben tartja az orosz gazdaságot.

A kínai média szerint a mostani, mérföldkőnek számító Zelenszkij-Hszi beszélgetés idején a kínai vezető ígéretet tett, hogy "békedelegációt" küld Ukrajnába és felajánlotta, hogy

elősegíti az oroszokkal a minél hamarabbi tűzszünethez vezető béketárgyalásokat.

Ígéretet tett továbbá, hogy Kína "semleges" marad a konfliktusban. Peking "nem fogja nézni a tüzet a másik oldalról és nem is önt olajat rá, az pedig elképzelhetetlen, hogy profitáljon belőle" – idézte elnöke szavait a kínai állami televízió.

Ukrajna és szövetségesei általában kemény és néha szarkasztikus bírálatokkal fogadják a máshonnan érkező ötleteket – például Macron francia elnök felvetéseit – hogy tárgyalni kell az oroszokkal. A kínai elnök esetében azonban visszafogottabb volt a hangnem. Volodimir Zelenszkij a tanácsadói szerint egyórás beszélgetést hosszúnak és lényegretörőnek nevezte, és közölte, hogy "tárgyaltak a lehetséges együttműködésről, amely elvezethet egy igazságos és fenntartható békéhez".

Az ukrán elnök ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy Kijev nem ad fel ennek érdekében területeket. "Nem lehet béke a területi engedmények árán. Ukrajna 1991-es határai alapján kell helyreállítani az ország területi integritását" – posztolta álláspontját a Telegramra.

A nyugati embargók ellenére Moszkvától energiahordozókat vásároló Kínát "Oroszország vezető stratégiai szövetségesének" nevezik. Hszi Csin-ping elnök nemrég állami viziten járt Moszkvában, a nyugati világban már páriának számító Vlagyimir Putyin meghívására. Nyugaton eléggé nyers megjegyzésekkel illetik Kína béketerveit és kétségbe vonják megbízhatóságát – különösen az Ukrajnával és az Egyesült Államokkal szorosabb kapcsolatot ápoló országok körében.

A kínai tévé szerint Hszi most is azt mondta Zelenszkijnek, amit Kijev támogatói elutasítanak:

"a tárgyalások az egyetlen kivezető út".

Sőt, még a jelentés szerint azt is hozzátette: "Nem lehet győztes egy nukleáris háborúban... nukleáris problémával szembesülünk, minden félnek nyugodtnak kell maradnia és saját és az emberiség jövőjére kell gondolnia".

Tudósítók megjegyezték, hogy Hszi Csin-ping azzal is a moszkvai megközelítést követte, hogy "ukrajnai konfliktust" és nem "háborút" emlegetett. Viszont egyelőre nincsenek további hírek arról, hogy Kína fegyvereket szállítana az oroszoknak, aminek lehetőségét a nyugati titkosszolgálatok vetették fel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×