Infostart.hu
eur:
362.79
usd:
322.64
bux:
148123.34
2026. november 4. szerda Károly
A török elnöki sajtóiroda által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő beszél, miután aláírta a választásokra vonatkozó dokumentumokat az ankarai elnöki palotában rendezett sajtótájékoztatón 2023. március 10-én. Erdogan bejelentette, hogy, május 14-én tartják az idei elnök- és parlamenti választást.MTI/EPA/Török elnöki sajtóiroda
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki sajtóiroda

Erdogan szívrohamáról találgattak, ez még számíthat a szoros választásokon

A török elnöki hivatal szerint Reccep Tayyip Erdogan török elnök a közösségi médiában kerengő állításokkal ellentétben nem kapott szívrohamot. Az országban már javában tart a választási kampány és az államfő egy tévéinterjú közben lett rosszul. Egyesek már felvetették, hogy véget érhet az Erdogan-korszak.

A török nézők élő adásban látták, hogy valami nincs rendben Reccep Tayyip Erdogan elnökkel, aki gyengének tűnt, és akadozva válaszolt az újságírók kérdéseire. Hasan Öztürk, az Ülke TV főszerkesztője nem tudta befejezni egyik kérdését, ijedten felállt a székéből, közben a háttérből az hallatszott, hogy "Isten segítsen meg minket", majd egy reklámot adtak adásba.

Magát Erdogant a rosszullét pillanatában nem mutatták a kamerák. A reklám után visszatért, azt mondta, hogy "komoly hasi influenzája volt" és a beszélgetést a vártnál hamarabb befejezték. A Török Elnöki Hivatal Kommunikációs Igazgatósága gyorsan cáfolta azokat a közösségi médiában kerengő állításokat, hogy az államfő szívrohamot kapott volna.

Annyit azonban Erdogan környezete is elismert, hogy az elnök rosszul lett. Az otthon lábadozó elnök ennek nyomán lemondta részvételét egy atomerőmű átadásán – bár jelezte, hogy online bekapcsolódik. Egy nagygyűlést pedig későbbre halasztottak. Erdogan további programjait és egy csütörtöki tévéinterjúját is lemondta, bár érdekes módon a napirendjén szerepelt egy online találkozó az orosz építésű atomerőmű-átadásra bejelentkező Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Mindez 17 nappal a kulcsfontosságú elnök- és parlamenti választások előtt történt. A 69-éves és egy katonai puccsot is túlélt Erdogan 21 éve vezeti erőskezű módon országát. Megfigyelők szerint

egészségi állapota döntő hatással lehet a szavazásra, mert szoros a verseny a kormánypárt és az egyesült ellenzék között.

A brit Financial Times ennek kapcsán kérdezte Soner Cagaptayt, a Washingtoni Közel-Keleti Politika Intézet török származású szakértőjét, aki szerint mindenképpen történelmi választások jönnek Törökországban, amelyre most az iszlám világ figyel: 20 év után vagy távozik Erdogan a hatalomból, vagy győz, és addig lesz elnök, amíg él.

Eddig már annyi hatalmat és annyi intézményt konszolidált a kezében, hogy győzelme esetén a maradékot is bekebelezi – az alkotmányos elnöki limitet pedig azzal kerülheti ki, hogy "átnevezi" a feladatkörét. A február eleji földrengés utáni bírálatokat jól menedzselte azzal, hogy ilyen katasztrófát nem lehetett volna kivédeni, viszont

a hiperinfláció és a polgárok által már unt kormánypropaganda veszélyt jelent neki.

Veresége esetén több tízezer politikai foglyot engednek ki és újraindítják a kapcsolatokat a Nyugattal. Erdogan és Orbán Viktor az a két a szakértő által "nativista populistának" titulált vezető, akit a 21. században még nem szavaztak ki a hatalomból, ezért vereségének az egész világon hatása lenne. Az elemző szerint Putyin Erdogan győzelmében érdekelt, de az ellenzék azzal győzheti meg, hogy ne kövesse az eredményt megkérdőjelező "Trump-receptet", hogy amnesztiát ajánlhat neki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Szerda délelőtt elindult a Nyitott Akták felülete, és megkezdődött az úgynevezett ügynökakták adatainak közzététele: számos 6-os karton vált hozzáférhetővé. Az Állambiztonsági Levéltár a közélet, a tudomány és a katolikus egyház ismert személyiségeiről is őriz 6-os kartont, mágnesszalagot vagy akár mindkettőt. A levéltár főigazgatója és a miniszterelnök figyelmeztetett: nem a népítélet céljából történik meg a mostani nyilvánosságra hozatal, hanem a történelmi igazságtétel megkésett részeként.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×