Infostart.hu
eur:
362.79
usd:
322.64
bux:
148123.34
2026. november 4. szerda Károly
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai államfő a francia-kínai vállalkozói tanács ülésén Pekingben 2023. április 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Ludovic Marin

Ekézik Macron és Kína „titkos ukrajnai béketervét”

A francia elnök titkos tárgyalásokat folytat Kínával az ukrajnai háború lezárásáról – állítja egy brit lap. A szigetországban többen „veszélyesnek” ítélték meg az állítólagos elképzelést, aminek ugyancsak állítólagos feltétele a tavaszi ukrán ellentámadás sikere.

Nehéz megítélni, hogy a franciákkal nem igazán szimpatizáló The Daily Telegraph mennyit „költött” hozzá a hírhez, de a brit politikai elit egyes tagjait felborzolta a lehetőség, hogy Párizs Pekinggel karöltve tervezi lezárni az ukrajnai háborút. A Telegraph szerint Emmanuel Macron francia elnök titkos tervet sző Kínával, hogy a nyárig tárgyalóasztalhoz ültesse Ukrajnát és Oroszországot.

A lap, úgy tűnik, hogy arra alapozza ezt, hogy Macron kiadta a feladatot külpolitikai tanácsadójának, Emmanuel Bonne-nak, hogy a nemrég Budapesten is járt Vang Ji kínai csúcsdiplomatával dolgozzanak ki egy kerettervet, ami a jövőbeli ukrajnai tárgyalások alapja lehet.

Névtelen források azt mondták a Bloomberg hírügynökségnek, hogy

a franciák szerint Oroszország és Ukrajna akár a nyáron leülhet a tárgyalóasztalhoz.

Hozzátették ugyanakkor, hogy bármely további tárgyalásnak több feltétele is van. Az egyik, a tavaszra belengetett ukrán ellentámadás sikere, „mert akkor Kijev erőpozícióból tudna tárgyalni”.

A Bloomberg szerint egy francia elnöki beosztott megerősítette a tervezett Bonne–Vang megbeszélés hírét. Viszont azt is közölte, hogy erről informálták Párizs szövetségeseit.

Nem világos, hogy Macron elképzelését támogatnák-e Kijevben. Egyrészt, mert a hivatalos álláspont az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak akkor tárgyal, ha Oroszország a háború előtti területeire vonul vissza Ukrajnából, de akkor sem Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Másrészt Macront Ukrajnából és Kijev legszorosabb szövetségesei részéről is keményen bírálták az olyan megjegyzések miatt, mint például, hogy „nem szabad megalázni Oroszországot”.

A spekulációkat valószínűleg az is fűti, hogy a francia elnök nemrég Kínában járt, ami kivívta Nyugaton azok nemtetszését, akik szerint maximális keménységet kell mutatni Peking irányába. Marcon erre még rátett egy lapáttal, amikor azt mondta: „Európának nem kéne követőnek lennie Amerika Tajvan-politikájában”. Még azt is sugallta, hogy Nagy-Britannia az Egyesült Államok „vazallusa”.

Utóbbit egyébként James Cleverly brit külügyminiszter visszautasította, hozzátéve, hogy „a barátokkal szorosan tudunk koordinálni és néha egyet nem érteni”... valamint azt is, hogy „Kínával szemben nem kell teljesen lehúzni a rolót”.

Visszatérve Macron és Peking állítólagos Ukrajna-tervére, Tobias Ellwod, a brit parlament védelmi bizottságának elnöke „veszélyesnek”, Sir Ian Duncan Smith, a tory párt volt vezére pedig „csalárdnak és árulónak” titulálta azt. „Lehet, hogy azt hiszi, hogy nemes ügyet képvisel, de valójában úgy táncol, ahogy Kína akarja és nem tartja be a nemzetközi viták rendezésének bevett nemzetközi gyakorlatát” – mondta Ellwood. Smith pedig hozzátette: az ukránok nem bíznak Kínában és nem bíznak Macronban.

A Le Monde szerint közben francia diplomaták is panaszkodtak főnökük „különutas” ötleteire.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Szerda délelőtt elindult a Nyitott Akták felülete, és megkezdődött az úgynevezett ügynökakták adatainak közzététele: számos 6-os karton vált hozzáférhetővé. Az Állambiztonsági Levéltár a közélet, a tudomány és a katolikus egyház ismert személyiségeiről is őriz 6-os kartont, mágnesszalagot vagy akár mindkettőt. A levéltár főigazgatója és a miniszterelnök figyelmeztetett: nem a népítélet céljából történik meg a mostani nyilvánosságra hozatal, hanem a történelmi igazságtétel megkésett részeként.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×