Infostart.hu
eur:
359.19
usd:
313.22
bux:
141346.93
2026. július 16. csütörtök Valter
Nyitókép: Bec Parsons / Getty Images

Ünnepek előtt: szívják a fogukat a szlovákok a drágulás miatt, csak a benzinárnak örülhetnek

Több felmérés is igazolja, hogy Szlovákia lakossága idén kevesebbet tervezett költeni a karácsonyi ajándékokra, mint a korábbi években. A szlovákok mintegy 20 százaléka kölcsönből vásárolja meg idén az ajándékokat.

A hagyományos ünnepi ételek beszerzése is jóval megdrágult, a benzin viszont legutóbb januárban került annyiba, mint most.

A kariera.sk portál számára készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek egyötöde hitelből oldja meg az idei karácsonyt Szlovákiában – legtöbbjük 300 eurós kölcsönt vesz fel. A válaszadók

  • 21 százaléka 100, míg
  • 17 százaléka csupán 50 euróig készül költeni, ezzel szemben a megkérdezettek
  • 7 százalékának az 5 ezer euróig történő ajándékvásárlás sem okoz gondot.

A legtöbb pénz elektronikai cikkekre, könyvekre, valamint gyermekjátékokra megy el, de a ruhák, a kozmetikumok, az utazások és az ajándékutalványok szintén népszerűek.

A lakossági kiadásokat főleg a magas, 16 százalék körüli infláció befolyásolja. Októberben a kiskereskedelmi forgalom 4,4 százalékkal csökkent a Szlovák Statisztikai Hivatal szerint. Egy másik – az mBank által megrendelt – közvélemény-kutatás pedig arra mutat rá, hogy

átlagosan

  • 94 eurót szánnak ajándékokra a szlovákok.
  • Tavaly ez még 12 euróval több volt, azaz 106 euró,
  • két éve 100,
  • három éve pedig 97 euró.

A pénzintézet igazgatója szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet a lakosok pénzügyi magatartásában is megmutatkozik. „Takarékosabbak vagyunk, mint a korábbi években” – mondta Robert Chrištof.

A tipikus szlovák ünnepi menü beszerzése és elkészítése is jóval többe kerül, mint tavaly. Jana Glasová, a 365.bank elemzője közölte, idén drágább lesz a hagyományos krumplisaláta, a káposztaleves és a karácsonyi sütemények is. 2022-ben a burgonya ára 37 százalékkal emelkedett, a tojás pedig 42 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban. A statisztikák nem tartalmazzák az élő ponty árát, de a halfilé és a fagyasztott hal ára is 15 százalékkal emelkedett.

Drágább lesz a karácsonyi asztalra szánt káposztaleves is. „A kolbász ára 27, a sertéshúsé legalább 25, a savanyú káposztáé pedig 18 százalékkal magasabb. A süteményeknél is hasonló a helyzet. A növényi olaj és a kristálycukor mintegy 70 százalékkal, a búzaliszt és a margarin 60 százalékkal drágább, mint tavaly. A porcukor majdnem 50 százalékkal, a vaj és a tej több mint 40 százalékkal kerül többe. A sütőpor, az élesztő és a leveles tészta ára 30 százalékkal emelkedett. A lekvár és a méz is drágább 12, illetve 20 százalékkal.

A hatalmas drágulás mellett

némi vigaszt az üzemanyagárak visszaesése jelent

a szlovák lakosság számára. November 25. és december 13. között ugyanis megközelítőleg 12 centet zuhant a benzin ára Szlovákiában, a gázolajé pedig még többel csökkent. Az üzemanyag ára először június végén és július elején, valamint október végén érte történelmi csúcspontját, miközben a 2 eurós határ átlépése is fenyegetett. Végül bekövetkezett a törés, és hétről hétre olcsóbbá vált a tankolás Szlovákiában. Jelenleg egy liter benzin 1,50 euróba kerül, sőt néhány benzinkúton még ennél is kevesebbe, így 2022 januárja óta most a legolcsóbb a benzin Szlovákiában. A gázolaj valamivel több mint 1,60 euróba kerül literenként.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Óriási fordulat jöhet a magyar áramtermelésben: nem lesz többé félkarú óriás Magyarország?

Óriási fordulat jöhet a magyar áramtermelésben: nem lesz többé félkarú óriás Magyarország?

Másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a szélenergia a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője az EnergyTalks podcastban elmondta, hogy a hazai energiapolitika egyik legnagyobb mulasztása volt, hogy miközben a naperőművi kapacitások gyorsan bővültek, a szélerőművek fejlesztése gyakorlatilag leállt. A fordulat azonban nemcsak új beruházásokat, hanem új gondolkodást is igényel: tervezést, hálózatfejlesztést, természetvédelmi szempontokat és helyi társadalmi támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×