1993. január 1-je volt az a dátum Csehszlovákia történetében, amely meghozta az országszakadást, s amely óta a két testvérnemzet, a cseh és a szlovák, két külön államban, Csehországban és Szlovákiában él tovább egymás mellett. A kettéválási folyamatok a Balkántól eltérően békésen és gyorsan lezajlottak. Két későbbi kormányfő, a cseh Václav Klaus és a szlovák Vladimír Mečiar 1992 nyarán, fél évvel a szakítás előtt találkozott a brnói Tugendhat villa parkjában. A döntés állítólag akkor és ott született meg. A szlovák köztelevízió 30 év után ismét összehozta a két korábbi miniszterelnököt, de a tévéműsor végén mindketten sértődötten álltak fel az asztaltól.

A beszélgetés helyszíne pontosan ott volt, ahol három évtizeddel ezelőtt megkezdődtek az egyeztetések, a brnói Tugendhat villában. A beszélgetést – amely meglehetősen bizarra sikeredett – élőben sugározta a köztévé hírcsatornája.

A találkozó kedélyesen, a hely szellemét felidéző nosztalgikus hangulatban indult. A két egykori miniszterelnök tisztelettel szólt egymásról,

a nyilvánosságtól teljesen visszavonult Vladimír Mečiar pedig megemlítette, hogy kizárólag azért vállalta el a beszélgetést, mert tudta, hogy Václav Klaussal együtt fog szerepelni.

Aztán jöttek a kellemetlenebb kérdések a műsorvezetők részéről.

A Denník N pozsonyi liberális napilap szerint ekkor már mindketten olyan történelmi állításokat ismételgettek, melyeket mások már korábban megcáfoltak. A volt szlovák kormányfő például azt mondta, hogy az akkori csehszlovák köztársasági elnök, Václav Havel szüntette be a fegyvergyártást Szlovákiában. Mečiar azt állította, hogy Havel az egyik washingtoni látogatása előtt vállalt erre kötelezettséget annak reményében, hogy cserébe kap valamit viszonzásként az Egyesült Államoktól. A Denník N szerint a szlovák fegyvergyáraknak akkor már hosszabb ideje nem volt külföldi megrendelésük, ezért állították le a gyártást.

Azt mindkét egykori kormányfő visszautasította, hogy népszavazást kellett volna tartani a szétválásról. „Arról kellett volna referendum, hogy kezdjünk párbeszédet?” – vágott a műsorvezető szavába Vladimír Mečiar. Václav Klaus a kettészakadásra pedig azt mondta, „nincs olyan házasság, amely a távlati terveibe előre beleírná, hogy fel fog bomlani.” Klaus emlékeztetett, hogy 30 éve különleges volt a nemzetközi helyzet, és

sem Amerikának, sem Oroszországnak, sem az Európai Közösségnek nem állt érdekében beavatkozni abba, mit szándékozik tenni Csehszlovákia.

Mečiar megkérdőjelezte azoknak a felméréseknek a hitelességét, melyek szerint a csehek és a szlovákok többsége is inkább amellett állt, hogy ne váljon szét a két ország. Azt állította, hogy az emberekkel szemben a szlovák sajtómunkások java része volt a szétválás ellen, ami pedig szerinte pénz kérdése volt, és mindegyik ilyen újságíró – mint fogalmazott – jól bekeresett.

A műsor vége egészen abszurdra sikeredett, mindketten kioktatták a két műsorvezetőt, akiket felkészületlennek tartottak. „Már tizedszer teszi fel az utolsó kérdést, holott abban állapodtunk meg, hogy egyórás lesz a beszélgetés” – vitatkozott a műsorvezetővel Václav Klaus, majd röviddel ezután felállt a székéből és távozott. Vladimír Mečiar sem bírta tovább. Amikor azzal illeték, hogy a vezetése alatt Szlovákiára fekete lyukként tekintett a Nyugat, ingerülten azt felelte, „kérem, ne beszéljen bolondságokat, inkább arra válaszoljon, kit vettek fel előbb az unióba, mint Szlovákiát.” De a választ már nem várta meg, és Klaushoz hasonlóan sértődötten távozott a stúdióból.

Nyitóképünkön: Václav Klaus korábbi cseh államfő beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én