Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.78
bux:
131714.52
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Házromok a kelet-afganisztáni Paktika tartományban fekvő faluban, Gajanban 2022. június 23-án, miután az előző nap 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben. Legalább ezer ember életét vesztette, mintegy ezerötszáz megsérült.
Nyitókép: MTI/EPA

Alig kap segítséget és nehezen birkózik meg a földrengés után maradt pusztítással Afganisztán

Afganisztánban kézzel ássák ki a romok alól a pusztító földrengés túlélőit. A katasztrófában több, mint 1500-an haltak meg. A fundamentalista tálibok segélykérése gyakran süket fülekre talált a külvilágban.

Bár Afganisztában immár az iszlámot szélsőségesen értelmező tálibok az urak, akik sok nyugati dolgot betiltottak van valami, ami még mindig működik és ami már Oroszországban sincs: a Facebook.

Ezen kereste a híreket a távol eső Patika tartomány fővárosa, Saran és szülőfaluja között ingázó Karim Niazaj. A 28 éves fiatalember egyrészt a 6,1-es erősségű földrengésben odaveszett családtagjai temetésével foglalkozott, másrészt a városi kórházba vitte a sebesülteket.

„Olyan volt, mintha az egész világ omlott volna ránk...

A szabadban alszunk, félünk az utórengésektől. Hívtam a családomat, de nem működött a hálózat”

– idézte a fiatalember szavait a The Guardian című lap.

Karimnak egy barátja kocsiját sikerült kölcsönkérnie, hogy eljusson a falujába – amit elpusztított a rengés. Az utcán nők és gyerekek sírtak, körülöttük leplekbe csavart holttestek hevertek, az emberek pedig kézzel és lapáttal ástak a vályog és kőházak romjai között. Karim életben találta az apját, de három fiatal fiútestvére és a húga odaveszett. Álmukban érte őket a rengés.

A Patikai Tartományi Kórház ágyán fekvő másik férfi, fején a nevét jelző cédulával arról beszélt, hogy 26 családtagja halt meg... A saját gyerekeim, az unokatestvéreim, közeli rokonok haltak meg – mondta.

A világ – bár eddig is tudott az afganisztáni éhezésről –, de a tálib hatalomátvétel miatt nem nagyon akart úgy segélyt küldeni, hogy annak egy részére a fundamentalisták rátegyék a kezüket. A mostani tragédia talán nagyobb szolidaritásra készteti, de a fontos szó itt a „talán”.

Miközben a kormányzó tálibok azt mondják: nemzetközi segélyfelhívást tettek közzé, az Egyesült Államok, amely szövetségeseivel együtt tavaly hirtelen kivonult az országból a fundamentalistáknak átengedve azt, közölte, hogy nem kapott hivatalos kérést.

A gyorsabban reagáló Európai Unió egy jobb londoni családi ház árának megfelelő összeget, 1 millió euró segélyt ajánlott fel.

Közben figyelmeztetett: 270 ezer embernek van szüksége gyorssegélyre. India, Pakisztán, Dél-Korea és Japán is jelezte, hogy segít.

A tálibok és az egyszerű afgánok most azt remélik, hogy a külvilág jobban odafigyel az országra azután, hogy a korábbi aszály és a gazdaság összeomlása ellenére alig csorgott a segítség.

Ami miatt most felgyorsíthatja a pénz áramlását az az, hogy a felszabadított összegek humanitárius és nem fejlesztési segélynek minősülnek, és így azokra mentesség érvényes az amerikai Pénzügyminisztérium szankciói alól. A segély átutalásának összehangolását az ENSZ segélyügynöksége (OCHA) kezdte meg a humanitárius szervezetekkel együttműködve.

A tálib hatalomátvétel ellenére az országban maradt Nemzetközi Mentőbizottság mobil egészségyügyi egységeket küldött a helyszínre. Egy olasz csoport, az Emergency hét mentőt és dolgozókat indított a körzetbe és úton vannak a Nemzetközi Vöröskereszt emberei. Mindeközben még az ENSZ is vonakodik normál kapcsolatot fenntartani a tálibokkal, miután ők visszatáncoltak az ígéretüktől és mégis megtiltották, hogy lányok is járjanak középiskolába.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×