eur:
411.72
usd:
395.24
bux:
79398.18
2024. november 22. péntek Cecília
WARSAW, POLAND - 2022/03/08: Ukrainian refugees lining up for buses departing to Liberec, Czech Republic in Warszawa Zachodnia station.As war crisis in Ukraine continues, millions of Ukrainians have been fled from their homeland to Poland, most of them are women and children. Most of them temporarily resting in railway stations in Warsaw and awaiting resettlement, According to UN agency, the numbers of refugee migration have hit 1.5 million, which is the fastest-ever since the Second World War. The Polish government has announced a plan of 8 billion zloty ($1.7 billion) to aid the refugees. (Photo by Alex Chan Tsz Yuk/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Nyitókép: Alex Chan Tsz Yuk/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Már több mint 50 ezer ukrán menekült kapott munkát Csehországban

Döntően olyan állásokról van szó, amelyek hosszú ideje betöltetlenek voltak. Vít Rakušan belügyminiszter szerint a Csehországba érkezett ukrán menekülteknek nyújtott állami segély már nem lesz veszteség az ország számára, ha legalább egyharmaduk munkába áll.

Petr Fiala kormánya márciusban döntött úgy, hogy a háború elől menekülő ukránok egy speciális vízummal szabadon, bármiféle korlátozás nélkül munkát kaphatnak Csehországban. A mostani adatok szerint a belügyminisztérium eddig mintegy 345 ezer speciális vízumot állított ki. Ez a vízum egyéves tartózkodásra nyújt lehetőséget, továbbá munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére jogosítja fel az Ukrajnából érkező menekülteket.

A tárca becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik. Pontos adattal azért nem tud szolgálni a belügy, mert Csehország nem tartozik a schengeni övezet határországai közé. Becslések szerint a menekültek közül mintegy 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak a schengeni övezeten belül.

Az ukrán menekültek alkalmazását az érintett vállalatok jelentették a munkaügyi tárcának.

Döntően olyan állásokról van szó, amelyek hosszú ideje betöltetlenek voltak.

A menekültek legtöbb esetben a termelésben, az építőiparban, a szolgáltatásokban vagy a közlekedési ágazatban kaptak állást. Számos munkahely betöltésénél azonban akadály a cseh nyelv hiányos ismerete. Az ukrán menekültek közel kétharmada 18 éven aluli gyermek.

A felnőttek mintegy 73 százaléka pedig nő.

A felnőttek 29 százalékának van főiskolai vagy egyetemi végzettsége, 23 százalékuk érettségivel, 17 százalékuk pedig szakmunkásképzővel rendelkezik. Nem egészen egyharmaduk általános iskolát végzett.

Vít Rakušan cseh belügyminiszter úgy számol, hogy

ha az ukrán menekültek legalább egyharmada talál magának munkát Csehországban, akkor a nekik nyújtott állami segély már nem jelent veszteséget a társadalom számára

. A menekülteknek az állam augusztus végéig fejenként havi ötezer koronát – mintegy 82 ezer forintot – ad. A kabinet visszautasítja azokat az ellenzéki bírálatokat, melyek szerint a kormány a cseh lakosság kárára segít az ukrán menekülteken. A közösségi hálókon olyan hírek is terjedni kezdtek, miszerint az ukránok tömeges érkezésével új, Csehországban már régóta ismeretlen betegségek bukkantak fel a gyermekek körében, illetve hogy a menekültek teljes körű orvosi ellátása összeroppanthatja a cseh egészségügyet. Vlastimil Válek miniszterelnök-helyettes mindezt alaptalannak minősítette, és elmondta, hogy az ukrán gyerekek átoltottsága nagyon hasonlít az ausztriai gyerekek átoltottságához.

A menekültkérdés kezelését stratégiailag három fázisra osztotta a cseh kormány. A háború kirobbanása utáni első hónapban mindenekelőtt a biztonság megteremtése volt a cél. Az ezt követő fél évben a menekültek cseh társadalomba történő betagozódására irányul a kormány figyelme. A következő időszak fő feladata pedig az lesz, hogy integrálják a cseh társadalomba azokat az ukránokat, akik véglegesen Csehországban akarnak maradni, illetve segítséget nyújtanak azoknak, akik vissza akarnak térni hazájukba.

Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×