eur:
413.92
usd:
396.44
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Füst száll a magasba a mariupoli Azovsztal acélmű területén egy orosz támadás során 2022. május 4-én. Az Azovsztal az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, amelyet az orosz erőknek még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszej Alekszandrov

Mariupol: titkos tárgyalások folytak az Azovval

Titokban folytak a tárgyalások a mariupoli Azovsztal fémműben két hónapig kitartó ukrán harcosok elszállításáról. Egyik parancsnokuk még a napokban is azt mondta egy francia filozófusnak, hogy ott fognak meghalni.

Keveset tudni arról, hogy mennyire volt átgondolt lépés az, hogy a hírhedt ukrán Azov-hadosztály és más ukrán egységek több mint két hónapja az ostrom alatt szétlőtt Mariupol utolsó fellegvárába, az Azovsztal acélműbe vették be magukat. Az elvonulásukról szóló váratlan alku részleteiről az ukrán védelmi minisztérium nem volt hajlandó nyilatkozni, de korábban, amikor polgári lakosokat hoztak ki a komplexumból, az ENSZ és a Vöröskereszt közvetített. Bár körülbelül 300 harcos távozott a gyárból, feltételezések szerint még pár százan bent lehetnek, és kedd délelőtt csak annyit lehetett tudni, hogy Ukrajna mindenkit ki akar hozni.

Az ukrán vezérkar közben azt sugallta, hogy a katonák, akiket sokan a legendás ókori thermopülai védőkhöz hasonlítanak, pontosan végrehajtottak egy konkrét parancsot, és „harci küldetésük lezárult”. E szerint „hősies ellenállásuk több mint 20 ezer orosz katonát kötött le, ami időt és erőt adott más ukrán városok védelmére”.

Korábban viszont apró jelzések érkeztek arról, hogy az Azovsztal földalatti bunkereibe visszavonult Azov nem érzi úgy, hogy Kijev kiállna mellette. Egy Zelenszkij elnöknek címzett videóban az „önök kormánya” kifejezést használták. A Daily Telegraph lapnak nyilatkozó azovos feleségek szerint a magukat megadó tengerészgyalogosok „elárulták őket”.

Ilja Szomojlenko parancsnok azzal vádolta Kijevet, hogy „nyolc éven át szabotálta Mariupol védelmét”.

Szvjatoszlav Palamar parancsokhelyettes pedig „cinikusnak” nevezte, hogy a kormány néhány civil lakost kimentését ünnepelte.

A fent idézett Ilja Szomojlenko, aki bal kezét már elvesztette a háborúban és a helyén egy fémprotézis van, Bernard Henry Levy francia történésznek és filozófusnak adott fatalista hangvételű Zoom-interjújában a napokban még azt mondta: szinte mindenből kifogytak, de a gyárban fognak meghalni. Azt állította, hogy az oroszok kivégzik az elfogott azovosokat és erről képeket küldenek a katonák anyáinak. Viszont megerősítette, hogy parancsuk volt a komplexum védelmére.

„Nem lesz fehér zászló, nem adjuk meg magunkat, nem lehet, hogy a bajtársaink hiába haltak meg”

– mondta még a hétfői hír előtt. Arról is beszélt, hogy halottaikat egy nagy hűtőben tárolták.

A zsidó származású Levy az interjúban pedzegetni kezdte az Azov szélsőjobbos múltját. Szomojlenko azt mondta: zsidó származású katonák is vannak a soraikban, az izraeliek a testvéreik, mert tudják, hogy kell harcolni és meghalni. Levy arra is utalt, hogy sok ország próbálja kihozni őket, és hogy 40 évvel ezelőtt Jasszer Arafat palesztin fegyvereseinek is sikerült nemzetközi közvetítés mellett elvonulniuk. „Köszönjük, de túl késő, senki sem tud értünk tenni semmit” – mondta a parancsnok. Hétfőn azonban elkezdtek kijönni a gyárból és

ezzel úgy tűnik, Oroszország teljesen elfoglalta Mariupolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×