December végére már 36,1 százalékon állt a török inflációs ráta. Ilyen mértékű pénzromlásra egyszer sem volt még példa Recep Tayyip Erdogan 19 éves uralma alatt.
Kommentátorok szerint a sok polgár számára elviselhetetlen drágulást hozó infláció nagyon is tudatos lépések eredménye: Erdogan „unortodox” kamatcsökkentési politikáját okolják érte.
Mint azt a török statisztikai intézet hétfőn közölte, csak decemberben több mint 13 és fél százalékkal ugrottak meg a fogyasztói árak. Ezt azt jelenti, hogy ennyivel ért kevesebbet a törökök havi fizetése, illetve megtakarított pénze – jegyezte meg a Reuters.
Az elmúlt év folyamán a török líra 44 százalékot vesztett értékéből a dollárhoz képest,
miközben a központi bank, Erdogan hitelezést és az exportot első helyen kezelő politikájának engedelmeskedve visszavágta a kamatokat.
Mindez hatalmas ingadozásokhoz vezet a nemzeti valuta árfolyamában: például hétfőn a líra először 5 százalékot vesztett, majd 3 százalékot visszanyert az értékéből. Egyes elemzők már arra számítanak, hogy tavaszra
50 százalékos lesz az infláció, hacsak nem változtatnak drasztikusan a monetáris politikán.
„A kamatokat azonnal és agresszív módon emelni kell” – sürgette Özlem Derici Sengül, az isztambuli Spinn Consulting nevű cég alapítója a Reutersnek nyilatkozva.
A nemzeti bank azonban valószínűleg nem tesz semmit, és márciusra 40-50 százalékos lesz az infláció, amit tovább tüzel majd, hogy valószínűleg 50 százalékkal emelik a minimálbért – tette hozzá.
Erdogan elnök a honfitársai által átélt dráma ellenére makacsul tartja magát az elképzeléséhez: „Egy dolog foglalkoztat, az export, az export és az export” – mondta egy beszédében, gyorsan az előtérbe tolva a nagy eredményt, hogy a kereskedelmi adatok szerint kormányzása alatt 600 százalékkal nőtt a török export. Azért annyit hozzátett, hogy „sajnálja”, hogy a törököknek ilyen magas inflációt kell átélniük, és azt ígérte amilyen gyorsan csak lehet, egy számjegyűre szorítja le a pénzromlást.
A nemzeti bank Erdogan által kinevezett új vezetése szeptember óta 19 százalékról 14 százalékra vágta le a kamatlábat, elijesztve a befektetőket és megtakarítókat.
Megugrott az import cikkek ára, egy év alatt 80 százalékkal.
Közben sok isztambuli lakos állt sorba 50 százalékos, akciós áron megvehető kenyérért és sokan hagytak fel a korábban természetes dolognak tűnő kávéházi vizitekkel.