Hat-nyolc francia építésű hadihajót vásárol Görögország, amelynek ingatag a viszonya NATO-szomszédjával, a regionális hatalomként viselkedő Törökországgal. Az ügyletet Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő párizsi útján jelentették be, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel együtt az Elysée-palotában aláírták a megállapodást.

Az alku részeként a két ország „stratégiai védelmi partnerségre” lép. „Közös elképzelésünk van egy jövőbeli autonóm európai válaszképességről” – fogalmazott Micotakisz, ami magyarul annyit tesz, hogy a két vezető a NATO-n kívüli európai védelmi kapacitásokat szeretne kiépíteni.

Párizs számára kisebb elégtétel a görög üzlet. Előtte ugyanis megalázó pofont szenvedett el AUKUS ausztrál-brit-amerikai védelmi paktummal. Ennek részeként Ausztrália váratlanul felmondta a francia tengeralattjárók vásárlásáról szóló szerződést. Franciaország 65 milliárd dollárt veszített. Mindennek nyomán jobb- és baloldali francia ellenzéki vezetők elkezdték követelni, hogy az ország lépjen ki a NATO-ból.

A görög ügyleten közben Párizs mindössze 5 milliárdot keres, de némi elégtételt nyújthat neki, hogy az amerikai Lockheed Martin cégtől orozta el a lehetőséget.

Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a Görögországgal kötött szerződés megerősíti „az európai stratégiai autonómiáról szóló vízióját”. „Elköteleztük magunkat Európa függetlensége mellett... ez a közös európai küzdelmeink része, technológiai függetlenséget, európai védelmet és harckészültséget akarunk”.

Mint az Al-Dzsazíra megjegyezte,

mindkét vezető említette Közép-Afrikát, a Közel-Keletet, a Földközi-tenger vidékét és a Balkánt mint olyan európai érdekszférát, ahol európai katonai fellépés történhet.

Franciaország és Görögország az utóbbi néhány évben kezdett el közeledni, miközben megromlott a viszonyuk Törökországgal. A görögöknek annyira, hogy tavaly közel álltak a háborúhoz a NATO-szövetségessel. Az ok az volt, hogy a törökök felmérő hajókat küldtek olaj- és gázlelőhelyek után kutatva egy olyan tengerszakaszra, amely Athén szerint az ő fennhatósága alá esik.

A franciák hadihajókkal segítették a görögöket a tengeri járőrözésben és több közös légi és tengeri hadgyakorlatot is tartottak. Tavaly pedig a görögök közölték, hogy 2,5 milliárd dollár értékben 18 darab francia harci gépet vásárolnak. Athén a görög adósságválság után kénytelen volt felére csökkenteni hadikiadásait és most pótolni próbálja lemaradását. Azóta a Lockheed Martinnal felújíttatta F-16-os harci gépeit és francia vadászgépeket is vett. Ezek együtt már modernebbek, mint a török repülők. A rivális szomszéd viszont drónokba fektetett pénzt, amelyek befolyásolták például a líbiai harcok és a karabahi háború kimenetelét, és az Égei-tenger vidékén is komoly fenyegetést jelenthetnek. „Világos, hogy Törökország miatt fegyverkezünk. Ha Svájc lenne a szomszédunk, az oktatásra költenénk többet” – mondta az Al-Dzsazírának egy görög elemző.