A NATO-n belüli viszonyt is feszültté tette a héten kipattant botrányos tengeralattjáró-ügy – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France2 tévéadónak adott interjújában.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia új biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven, és ezzel összefüggésben Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, és olyan súlyosnak ítélte meg a helyzetet, hogy pénteken visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét, amire még nem volt példa.

"Itt az Egyesült Államokkal fennálló szövetségünk ereje is megkérdőjeleződik, hiszen egy valódi szövetségesi viszonyban a felek beszélnek egymással, tisztelik egymást, amit a mostani esetről nem lehet elmondani", inkább "alattomosságról, megvetésről és hazugságokról" lehet beszélni, válságos a helyzet – jelentette ki Le Drian. Tagadta, hogy Ausztrália korábban bármikor konzultált volna Franciaországgal a tengeralattjárókról szóló megállapodás felmondásáról. A külügyminiszter felszólította az európai országokat, hogy most, a tálibok afganisztáni hatalomra jutása után és a tengeralattjáró-ügy miatt is összefogva, az eddigieknél jobban védjék meg érdekeiket.

Canberra: Ausztrália becsületes, őszinte és nyílt

Ausztrália "becsületes, őszinte és nyílt" volt Franciaországgal a francia tengeralattjárók vásárlásával kapcsolatos aggodalmait illetően – szögezte le Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter a Sky News tévécsatornán.

Dutton elmondta: megérti, hogy a franciák bosszúsak, de egyszerűen

nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy az ausztrál kormány nem jelezte a beszerzéssel kapcsolatos problémáit már jóval korábban.

A tárcavezető leszögezte: személyesen adott hangot aggályainak, amikor beszélt francia kollégájával, Florence Parlyval, és jelezte, hogy Ausztrália nemzeti érdekeinek megfelelően fog eljárni a kérdésben.

Hozzátette: Ausztrália szeretne a jövőben is szorosan együttműködni Franciaországgal.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök korábban hangsúlyozta: Canberra már a nyáron megemlítette Párizsnak, hogy elállhat a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződéstől. Morrison rámutatott: júniusi párizsi látogatásán teljesen egyértelművé tette Emmanuel Macron francia elnök számára, hogy Canberrának erős kételyei vannak a hagyományos tengeralattjárók képességeivel kapcsolatban az új "stratégiai környezetben", amellyel Ausztrália szembesül. Azt is teljesen nyilvánvalóvá tette Macron előtt, hogy kormánya ebben a tekintetben mindenekelőtt az ausztrál nemzeti érdekeket veszi majd figyelembe, és még megfontolhatja a dolgot.

Simon Birmingham ausztrál pénzügyminiszter vasárnap elmondta: Canberra értesítette Párizst az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásról, de egyúttal elismerte, hogy a tárgyalások titokban zajlottak azok érzékeny jellege miatt.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France2 tévéadónak szombat este adott interjújában tagadta, hogy Ausztrália korábban bármikor konzultált volna Franciaországgal a tengeralattjárókról szóló megállapodás felmondásáról.

Ausztrália 2016-ban kötött szerződést az állami többségi tulajdonban álló Naval Group (korábban: DCNS) francia védelmi vállalattal tizenkét hagyományos tengeralattjáró legyártásáról. Canberra csütörtökön bejelentette, hogy felmondja a szerződést, és inkább az Egyesült Államoktól szerzi be tengeralattjáró-flottáját, amely nukleáris meghajtású eszközökből fog állni. Ausztrália a megváltozott biztonsági környezettel indokolta döntését. A lépés annyira felbőszítette Franciaországot, hogy Párizs visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét, diplomáciai válságot váltva ki ezzel. A NATO-szövetségesek perpatvara egyúttal veszélybe sodorta a Nyugat egységes fellépését Kína terjeszkedő befolyása ellen az Indiai- és a Csendes-óceán térségében.