Heinrich Heine német-zsidó költő 1822-ben ezt írta: „ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak”. Több, mint 100 évvel később a nácik által uralt Németországban az akkori Német Diákszövetség kezdeményezésére elkezdték égetni a felforgatónak és ideológiailag tisztátalannak tartott könyveket, majd ezt követték a haláltáborok kemencéi.

A kanadai francia ajkú iskolák igazgatósága pár éve valamiért úgy gondolta: jó módja lehet az európaiak által leigázott és irtott őslakos nemzetekkel való megbékélésnek, ha az őslakosokról elavult vagy előítéletes nézeteket tartalmazó könyveket égetnek el.

Az ügyből a most folyó választási kampány idején lett botrány.

Először 2019-ben tartottak „Tisztító tűz” ceremóniát az Ontario állambeli francia iskolák. Az indoklás szerint a könyvégetés „oktató célzattal” történt, és a hamut fatelepítésnél akarták felhasználni.

„Elégetjük a rasszizmus, a diszkrimináció és a sztereotípiák hamvait. Reméljük, hogy egy befogadó országban növünk fel, ahol mindenki jólétben és biztonságban élhet” – hangzott el a diákok számára készült videóban.

Mint a National Post című kanadai lap megjegyezte, összesen 30 iskolai könyvtár 4700 könyvét semmisítették meg vagy „hasznosították újra”.

Az ügyet felkapó újságnak a hatóság szóvivője, Lyne Cossette úgy fogalmazott: „sok őslakos tudásőrző és agg bevonásával” bizottságot hoztak létre, „konzultáltak velük”, kikérték a véleményüket a könyvekről és a faültető kezdeményezésről.

Az Adjuk vissza a Földnek nevű projekttel „a nyitottság és a megbékélés gesztusát akarták tenni az Első Nemzetek” és más kisebbségi lakosok felé – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy rendszeresen frissítik a könyveket és a könyvtárakban „a sokszínű iskolai közösségekről pozitív és inkluzív üzeneteket megfogalmazó művek kapnak helyet”.

Az égetnivalók közé került a Tintin Amerikában című képregény – „az őslakosok negatív és sértő ábrázolása” miatt, és két francia felfedezőt említő történelemkönyv.

A politkorrektség ikonjának tartott és éppen választási hadjáratot folytató Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt mondta: a nem őslakos származásúak „nem mondhatják meg az őslakos népeknek, hogyan érezzék magukat és segítsék elő a megbékélést...

személyes véleményem: én soha nem egyeznék bele a könyvégetésbe”.

Az iskolahatóság közben sután bocsánatot kért: „sajnáljuk, hogy nem léptünk közbe, hogy egy megfelelőbb megemlékezésről szóló terv valósuljon meg, és nem olyan, amely megsértette a közösség néhány tagját”. Az ügyre rárepültek a pártok: a franciaajkú Quebecben, a Trudeau liberálisai mögé szorult Bloc Quebecois vezére, Yves-Francois Blanchet azt mondta „nem égetünk könyveket... kitesszük magunkat a történelemnek, elmagyarázzuk, bemutatjuk, hogyan fejlődik és hogyan kell fejlődnie a társadalomnak”. Egy másik párt, az ellenzéki Konzervatívok pedig úgy fogalmaztak: elkötelezettek a megbékélés mellett, de annak nem kell „lebontani Kanadát”, ezért határozottan elítélik a könyvégetést.