eur:
411.64
usd:
395.9
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
TULSA, OKLAHOMA - JUNE 01: U.S. President Joe Biden speaks at a rally during commemorations of the 100th anniversary of the Tulsa Race Massacre on June 01, 2021 in Tulsa, Oklahoma. President Biden stopped in Tulsa to commemorate the centennial of the Tulsa Race Massacre. May 31st of this year marks the centennial of when a white mob started looting, burning and murdering in Tulsas Greenwood neighborhood, then known as Black Wall Street, killing up to 300 people and displacing thousands more. Organizations and communities around Tulsa continue to honor and commemorate survivors and community residents. (Photo by Brandon Bell/Getty Images)
Nyitókép: Photo by Brandon Bell/Getty Images

Furcsaságok történnek az Egyesült Államok és Ukrajna között

Zavart okozott, hogy valóban befagyasztja-e a Biden-kormányzat az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt. A hétvégén olyan hírek jelentek meg, hogy a halált okozó fegyvereket is tartalmazó, 100 millió dolláros segélycsomagot pár nappal a genfi Biden–Putyin-csúcs előtt felfüggesztették.

Joe Biden az Obama-kormányzat alelnökeként keményen kiállt Kijev mellett Moszkvával szemben. Most azonban egy sor olyan lépéssel vádolják, amit éppenséggel az Ukrajna által agresszor államnak kikiáltott Oroszországnak tett gesztusnak tűnik.

A hétvégén először a Politico nevű híroldal jelentette – fehér házi forrásokra hivatkozva – hogy Biden felfüggesztette egy Ukrajnának megítélt és halált okozó eszközöket is magában foglaló, 100 millió dolláros katonai segélyt.

Jen Psaki fehér házi szóvivő pár órával később tagadta a jelentést, és „nonszensznek” nevezte, hogy Washington visszatartaná a segélyt – írta a BNE Intellinews nevű, feltörekvő piacokról szóló hírelemzéseket publikáló oldal. Psaki egy másik, 150 milliós katonai csomagot említett, amelyet néhány nappal a genfi csúcs előtt hagytak jóvá.

Az nem volt teljesen világos, hogy a Politico által említett 100 millió a Psaki által említett 150 milliós, folyamatos támogatási program része-e.

A 100 milliós csomagot áprilisban hagyták jóvá, azután, hogy Oroszország hatalmas haderőt vont össze az ukrán határnál.

Sok megfigyelő szerint a támogatási csomagok körüli zavar annak jele, hogy kissé lehűlt Washington lelkesedése, ha Ukrajna támogatásáról van szó. Kérdések merültek fel, hogy a 100 millió jegelése vajon nem része-e egy a nyilvánosság előtt nem felvállalt Biden–Putyin-alkunak.

„Elég rosszul néz ki, egyfajta adok-kapoknak lehet leírni, de kérdés, hogy Moszkva mit ad” – írta Sam Greene, a londoni King’s College politológia professzora egy tweetben.

Ha nincs az extra 100 millió, akkor marad az amerikai elnöki szóvivő által említett 150 millió – ami pontosan 100 millióval kevesebb, mint amit Ukrajna 2020-ban kapott Washingtontól, amikor még Donald Trump volt az elnök, akit azzal vádoltak, hogy

„Putyin zsebre vágta”.

Kijevet láthatóan idegesíti, amit Biden európai útja során hallott, illetve nem hallott. Az elnök a G7-es csúcson elítélte „Oroszország agresszív taktikáját”, és kiállt Ukrajna integritása mellett. A brüsszeli NATO-csúcson viszont nem járult hozzá, hogy Kijevet bevonják a csatlakozási folyamat mérföldkövének számító Tagsági Akciótervbe (MAP). Pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éppenséggel ezt követeli már hónapok óta.

Biden genfi sajtótájékoztatóján még azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának többet kell tennie a korrupció ellen, mielőtt mérlegelni lehetne NATO-tagságát. Az ukrán érdekkel megy szembe az is, hogy Washington nem fogja akadályozni az ukrán területet elkerülő Északi Áramlat 2 gázvezeték építését – a tranzitdíjak elmaradása kétmilliárd dollártól fosztja meg Kijevet. Elemzők szerint Biden lelkesedése azért esett vissza, mert elakadtak az ukrán reformok és mert eltávolították az állami olajcég megbecsült főnökét, Andrij Koboljevet. Biden ezek után júliusra, a Putyin-találkozó után több mint egy hónappal későbbre tolta azt az időpontot, amikor fogadja Zelenszkijt.

Közben a visszatartott 100 milliós extra katonai támogatásról annyi derült ki egy fehér házi nyilatkozatból: Washington akkor szabadítja fel a „rendkívüli alapokat”, ha újabb orosz behatolás történik Ukrajnába.

Sok elemző szerint Biden nem akar konfrontációt Oroszországgal, mert ez elterelné a figyelmét a Kínával való szembenállásról. Emellett, némileg engedve Putyinnak, gyengíteni próbálja a nem természetes szövetségesnek tartott oroszok és kínaiak közötti közeledést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×