Infostart.hu
eur:
376.66
usd:
316.18
bux:
129391.53
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Dél-koreai környezetvédők a koronavírus tüskéit formázó maszkban hívják fel a figyelmet a koronavírus-járvány idejént elvárt higiénés óvintézkedések kötelező és rendszeres megtételére Szöul belvárosában 2020. március 30-án. A felirat szövege: Közösségi távolságtartás (b), Zsúfolt helyek kerülése.
Nyitókép: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Dél-Koreában is nő a Kína-ellenesség, de ott kulturális viták miatt

Leállítottak egy dél-koreai fantasy-tévésorozatot, mert akkora felháborodást okozott, hogy benne a hercegek kínai csemegéket esznek. Ez csak egy epizód a két nép között – a közösségi médiák által is gerjesztve – egyre erősebbé váló kultúrharcból.

Dél-Koreában növekszik az ellenállás Kína kulturális befolyása ellen. A közösségi médiában a kommentelők a történelem és a konyhaművészet kérdésein vitáznak.

Hogy van az, hogy a koreai nemzet mitikus őseiről szóló fantasy-tévésorozatban, a Joszeoni Ördögűzőben a gonosz szellemek ellen csatázó hercegek – történelmileg hiteltelen módon – kínai csemegéket esznek? A dolog akkora felháborodást váltott ki, hogy kampány indult ellene, elfordultak a hirdetők és a sorozat csak két epizódot ért meg.

Ez csak az egyik példa arra, hogy a dél-koreaiakat egyre jobban idegesíti a kínai cikkek és márkák jelenléte a nemzeti médiában. A dühös kommentek bocsánatkérésre kényszerítik a színészeket és a tévécsatornákat – írta a jelenségről szóló cikkében az Economist magazin.

A kínaiak sem maradtak adósok: náluk az állami média, a diplomaták és az online kommentelők a koreaiak számára szentségtörő megjegyzéseket engednek meg maguknak. Például, hogy a koreai kulturális örökség féltve őrzött büszkesége, a kimcsi savanyított káposzta, a szamgjethang ginzenges csirkeleves és a hanbok nevű népviselet valójában kínai.

Áprilisban 700 ezren írtak alá egy petíciót, hogy a kormány „ne adja át a földünket Kínának”.

Az ok: koreai vállalkozók egy kínai tematikájú vidámparkot és szállodát akartak építeni. A felháborodás nyomán a fejlesztők lefújták a projektet.

„Mindez az egymással régóta harcoló nacionalizmusok újabb összecsapása” – jegyzi meg az Economist, hozzátéve: a koreaiak tudják, hogy történelmük a kínai birodalmak történelmének egyfajta „mellékága” és azt is, hogyan öltek az északiakat segítő kínai katonák dél-koreaiakat a 20. századi háborúban.

A modern mivoltára, a (a diktatúra után elért) demokráciájára és jólétére büszke Dél-Korea primitívebb, tekintélyelvű, és szegényebb országként tekint Kínára.

A másik oldalon viszont a kínaiak beképzelt törpéknek látják a koreaiakat, miközben „Kínából származik a kultúrájuk”. Ezt persze a félszigeten határozottan elutasítják.

Dél-Koreában felháborodást váltott ki, amikor kínai történészek 2002-ben az egykor a kínai–észak-koreai határon átfutó ősi királyság eredetét kutatták, mert a történelem átírására tett kísérletként értékelték.

Az azóta mindent behálózó közösségi média pedig tovább önti az olajat a tűzre. Hszi Csin-ping kínai elnök nacionalizmusa arra késztet sokakat, hogy a hivatalnokok provokatív megjegyzéseit visszhangozzák – például a koreai ételek eredetéről – jegyezte meg Lee Mún-ki, a Szöuli Szedzsong Egyetem tanára. Ez viszont a koreaiakat dühíti:

„régen a földünk volt az övék, most már a kimcsinket akarják”

– jegyezte meg Min Kvi-szik egyetemi tanár, aki szerint a közösségi média „a leghangosabb, legdühösebb hangokat erősíti fel, még akkor is, ha a hangadók” egy kisebbség. „Az internet nagyszerű dolog a konfliktus terjesztésére és megoldások eltemetésére” – jegyezte meg. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy egyes fiatalok a Koreában élő kínai etnikai kisebbséget is a kommunista állammal azonosítják: „ha mala levest eszek, vagy a boltjaikba megyek, akkor abból a Kínai Kommunista Párt profitál majd” – mondta egyikük, bár a kínai boltok és éttermek még nem éltek át olyan bojkottot Koreában, mint az egykori gyarmattartó Japánnal összefüggésbe hozott ramenkifőzdék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemzők: Orbán Viktor kockázatos időszakra számít, a Tisza programjában nehezen megvalósítható pontok is vannak

Szombaton újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezúttal Szombathely volt a helyszín, ahol ismét beszédet mondott a miniszterelnök. Aznap Magyar Péter bemutatta a Tisza Párt Működő és emberséges Magyarország című programját. A kormányfő beszédét és az ellenzéki párt programismertetőjét Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, valamint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke értékelte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Itt az új csúcs a Richternél!

Itt az új csúcs a Richternél!

A befektetői hangulatot elsősorban a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon friss számai és az amerikai kamatpálya alakulásával kapcsolatos várakozások határozzák meg. Az ázsiai tőzsdéken remek hangulatban telt a nap, Európában is kisebb emelkedést láthatunk, a magyar tőzsdén új történelmi csúcsra került a Richter részvénye. A nemesfémek piacán folytatódnak a heves kilengések, ma épp felfelé indultak el az árfolyamok. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×