Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pexels.com

Nagyon bonyolult iskola-újranyitási utat jár Szlovákia

Április 19-től a nyolcadikosok és kilencedikesek számára újraindul a jelenléti oktatás Szlovákiában. Április végén a járványügyileg legenyhébben érintett járásokban újra iskolapadba ülhetnek az általános iskolák további felső tagozatos diákjai is. Továbbra is érvényes, hogy ha fertőzöttet találnak az iskolában, az igazgatóval vagy a fenntartóval való egyeztetés után, a regionális közegészségügyi hivatal jóváhagyásával bezárhatják az érintett osztályt vagy az egész iskolát.

Az óvodások és az alsó tagozatos diákok április 12-től mehettek ismét iskolába, jövő hét hétfőtől pedig hosszú idő után visszaülhetnek az iskolapadba az idősebb diákok is. Az általános iskolák nyolcadikos és kilencedikes tanulói április 19-étől visszatérhetnek az iskolába a fekete besorolású járások kivételével mindenhol.

„Két hét múlva, azaz április 26-ától hivatalosan működésbe lép az iskolákban a regionális Covid-automata” – nyilatkozott Branislav Gröhling oktatási miniszter.

Az iskolák így mindig a járások aktuális helyzetének megfelelően kezdik meg a működésüket, ami a következőképpen fog kinézni:

  • fekete járásokban csak az óvodák és általános iskolák alsó tagozatain kezdik meg a jelenléti oktatást
  • a bordó besorolású járásokban megnyithatnak az óvodák, az általános iskolák alsó tagozatai, és a felső tagozat nyolcadikos és kilencedikes osztályai
  • a piros járásokban az összes feljebb feltüntetett osztály és az általános iskola felső tagozatának többi osztálya is megnyithat
  • a rózsaszínnel jelölt járásokban az óvodások, általános iskolások és középiskolások is visszaülhetnek az iskolapadba, és újra indulhatnak a nyelviskolák és az alapfokú művészeti iskolák is.

A rózsaszínű járásokban a középiskolák legkorábban május 3-tól nyithatnak, a miniszter azonban rámutatott, hogy a járványügyi bizottságnak még konzultálnia kell a bentlakásos iskolák megnyitásáról, mert ez egyelőre még tisztázatlan.

A miniszter arra is rámutatott, hogy a kilencedikesekre közel egy hónap múlva várnak a középiskolai felvételik, de ezt most nem akarják lefújni, mint tavaly. Ha a járványhelyzet megfelelő lesz, a felvételi vizsgák a hagyományos, jelenléti módon valósulhatnak meg. Ha viszont romlana a helyzet, online felvételik lesznek.

Az oktatási minisztérium elkészít egy interaktív online térképet is, amelyen követhető lesz, hogy mely iskolák vannak nyitva az egyes járásokban.

A következő hétre vonatkozó szabályozást a korábbiakhoz hasonlóan teszik majd közzé. Az egészségügyi minisztérium minden kedden bemutatja az egyes járások besorolását.

Az iskolába való visszatérés feltétele, hogy a felső tagozatosoknak legyen hét napnál nem régebbi negatív tesztjük. „Az iskolák használhatnak toroköblítéses teszteket is, de ez nem lesz kötelező. A diákok bármilyen negatív tesztet bemutathatnak, beleértve az antigén tesztet is” – mondta az oktatási miniszter. Az óvodákban és az alsó tagozaton egyáltalán nem tesztelnek, csupán az egyik szülő negatív teszteredményére van szükség ahhoz, hogy a gyermekek látogathassák az intézményt.

Branislav Gröhling megismételte, hogy az egészségügyi miniszter a napokban, vagy a jövő héten bemutatja a nemzeti tesztelési stratégiát. Ennek az oktatás is része lesz, a hangsúlyt az öntesztelésre helyezik. A maszkviselés szabályait illetően a miniszter a következőket mondta: „Az alsó tagozaton a gyerekeknek nem kötelező reszpirátort viselniük. Igaz, hogy a felső légutak eltakarása erősen ajánlott, viszont a reszpirátor viselése csupán az idősebb diákoknak lesz kötelező.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×