Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Boris Johnson brit miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2020. január 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Már a brit élemiszer-ellátást veszélyezteti a brexitvita

Miközben Boris Johnson brit kormányfő az Európai Bizottság elnökével való találkozóra készült, a brit élelmiszer-ellátó ágazat figyelmeztetett: súlyos fennakadásokra kell felkészülni a brexitet követő átmeneti időszak végén.

“Már túl késő lehet, bébi” – így fogalmazott Ian Wright, a brit élelmiszerkereskedőket tömörítő Étel- és Italszövetség (FDF) főnöke parlamenti képviselők előtt.

“14 munkanap maradt, hogyan tudnának ebben a környezetben felkészülni a kereskedők?” – tette fel a kérdést arról, miként lehetne biztosítani az akadálymentes élelmiszer-kereskedelmet Nagy-Britannia egészében a brexit utáni átmeneti időszak végén.

Wright kiemelte, hogy a brit kormány csak most hozta nyilvánosságra azokat a szabályokat, amelyek alapján a walesi kikötőkből Észak-Írországba lehet küldeni az árut. A brexit utáni kereskedelmi alkuval és a határellenőrzéssel kapcsolatos bizonytalanság miatt nehéz garantálni, hogy az élelmiszer akadály nélkül tud majd mozogni a kikötőkön keresztül – mondta.

“Nem lehetünk biztosak január 1-je után az EU és Nagy-Britannia közötti élelmiszer-forgalom akadálymentességében… Egyrészt lesz a határellenőrzés, másrészt a vámok, és még nem látjuk, hogy ezek mekkora gondot okoznak majd.”

Előfordulhat, hogy nyitott kapukat döngetett, mert a brit kormány – az EU felé tett jelentős engedményként – visszavonta azt a törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezte volna a brexitegyezménynek az északír áruforgalomra vonatkozó részét.

Habár a 24. órában London és Brüsszel kifejezetten borúlátóan tekintett arra, hogy sikerül-e a kereskedelmet maximálisan megkönnyítő egyezményt kötni, kommentátorok szerint a gesztus lökés lehet az alku felé.

Boris Johnson brit kormányfő szerdán Brüsszelbe utazott, hogy személyesen találkozzon Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnökkel, és megpróbáljanak kompromisszumot találni. A találkozó előzményeiről és várható fejleményeiről ebben a cikkünkben olvashat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×