Ázsiában már kezdik learatni a pandémia elleni kegyetlen, de hatásos fellépés gyümölcseit, Európában viszont újra korlátozzák az emberek szabadságát. Franciaországban éjszakai kijárási tilalmakat vezettek be, Spanyolországban bárokat és éttermeket zárattak be, Csehországban az iskolák maradnak egy ideig zárva.

A britek is több városban szigorítottak, a walesi kormányzat pedig hétfőn az egész országrészre kiterjesztett, szinte totális és több, mint kéthetes karantént jelentett be.

Mindeközben Kelet-Ázsia és Európa között nem is lehetne élesebb a kontraszt - írja a Sunday Times című lap.

Hogyan tér vissza a normális kerékvágásba az élet?

Kínában, Japánban, Dél-Koreában, Szingapúrban, Vietnámban, Tajvanon és Thaiföldön ismét tartanak nyilvános sport- és kulturális eseményeket, és újraindult a gazdaság.

Szeptemberben Pekingben koncertezett a pandémia epicentrumaként elhíresült Vuhan filharmónikus zenekara.

A város női futballcsapata nyerte a kínai bajnokságot. Az az aréna, ahol korábban Covid-kórház volt, visszakapta eredeti funkcióját és 7500 drukker gyűlt össze egy kosárlabdameccsre. A városban május óta nem mutattak ki a közösségen belül terjedő fertőzést.

Maradt még néhány Covid-gócpont Indonéziában, Malajziában és a Fülöp-szigeteken, de Ázsiában sikerült leszorítani a görbét.

Hogyan sikerült legyűrni a vírust Ázsiában?

A Timesnak nyilatkozó virológus, a leicesteri egyetemen tanító Julian Tang szerint

“a keleti országokban jobban tisztelik a tekintélyt, nagyobb a szabálykövetés… közben nyugaton tiltakoznak és vitatkoznak. Emiatt lassabb a fellépés, és gyorsabban terjedt a vírus”

- mondta.

A szakértő szerint nem csak a politikai kultúra sajátosságai, hanem a korábbi tömegjárványok tapasztalata is felkészítette a keletet az új típusú koronavírus elleni fellépésre.

Felkészültebben várják a járványokat

A 2003-as SARS-járvány kihatott arra, hogy milyen gyorsan léptették életbe a mostani vírusellenes intézkedéseket - mondta Sian Griffiths brit professzor és nemzetközi egészségügyi szakértő, aki a hongkongi kormány SARS-vizsgálatának elnöke is volt.

2003 után egész Ázsiában elterjedt a maszkviselés.

A gyors fellépésre példa, hogy a pandémiáról érkezett hír után az idén gyorsan lezárták a hongkongi határt, karantént vezettek be a belépőknek, és tesztelték is őket. Az összes pozitív esetet kórházba, rokonaikat és útitársaikat pedig szállodákba küldték. A negatív eredményt produkáló belépők egy karperecet kaptak és figyelemmel kísérték az állapotukat.

Közben Nagy-Britanniában egy ideig nem volt ellenőrzés a határon, még a járvány sújtotta Olaszországból érkezők számára sem.

Mi van, ha kozmetikázzák az adatokat?

Nyugaton persze nem hisznek a kínai kommunista állam statisztikáinak. A Times viszont megjegyzi: manapság kevés szakértő gondolja úgy, hogy a kínaiak tovább hamisítanák az adatokat, ahogy az a pandémia kezdetekor előfordulhatott.

A nyári második hullám például csak egy apró rezgés volt. A Lancet brit orvosi szaklap szerint ennek oka például az, hogy sikerült alacsonyan tartani az idősotthonokban a fertőzési rátát és felpörgették a védőfelszerelések gyártását.

A korábbi intézkedések pedig különösen szigorúak voltak: Vuhan 76 napig volt lezárva úgy, hogy nem volt tömegközlekedés és a lakosok szinte alig léphettek ki az utcára. Többtucat kínai város lépett fel hasonló módon. Például egy-egy háztartásból csak egy ember mehetett ki hetente párszor bevásárolni.

Amikor pedig felmerül, hogy jöhet egy újabb hullám, a kínai hatóságok “légkalapáccsal” sújtanak le.

Nemrég 12 új esetet fedeztek fel Csingtao városban, ahol mind a 9 millió lakost letesztelték.

Kínát diktatúrának nevezik nyugaton, és azt mondják, ezért sikerült neki a fellépés. A diktatúrát említő magyarázat azonban nem állja meg a helyét a régióban a vírust szintén letörő Dél-Korea és Tajvan, valamint a távoli Új-Zéland esetében.

Az viszont igaz, hogy a térségben néhány olyan eszközt is bevetettek, amitől nyugaton óvakodnának: Hongkongban például a rendőrség csúcsszámítógépét is használták a lekövető rendszerben, ami nyugaton elképzelhetetlen lett volna.

"Hiperérzékenység" és vírusokra figyelő egészségügy

Tang szerint ugyanakkor az ázsiaiak eredményei mögött az is meghúzódik, hogy ők komolyabban vették a Covid-19 fenyegetését: “Ezek az országok hiperérzékenyek a SARS- és a MERS-koronavírusok miatt, és ezért már részben készen álltak a mostani pandémiára”.

Emellett Ázsia már hozzászokott a légúti vírusokhoz, míg a nyugati egészségügy a krónikus nem fertőző betegségekre - a szív-, tüdő- és vesebajokra, a demenciára és a rákra koncentrál.

“Nem szokták meg, hogy kell gyorsan járványokra válaszolni, szinte ültek a babérjaikon”

- mondta.

Pluszban van a GDP-növekedés, Vietnámban különösen

Ázsiában döcög a gazdasági talpra állás, de Európához képest rózsás a helyzet. A vezető gazdaságok közül Kínában a legmagasabb a GDP-növekedés - az idén közel 2%. Vietnámban 2,7%-os a ráta és jövőre már 7,2 százalékra számítanak. A dél-koreai export hét hónapos visszaesés után szeptemberben visszaállt a korábbi szintre.

Thaiföld idegenforgalmára komoly csapást mért a vírus, de ebben a hónapban már fogadnak turistákat. Japán is próbálja felpörgetni a turizmust, a mozik már teltházas vetítéseket tarthatnak és a nézők kétharmada visszatérhet a baseballstadionokba.

Nyugaton is lehetett volna jobban csinálni

Szakértők szerint az ázsiaiak felkészültsége és szabálykövetése csak részben magyarázat a kelet-nyugati szakadékra a koronavírus elleni fellépésben.

A nyugat jobban teljesíthetett volna: “egy sor tanulmány szerint hacsak egy héttel hamarabb vezették volna a be a karantént több nyugati országban, akkor teljesen más lenne a helyzet” - mondta Martin McKee, a Londoni Higiénia és Trópusi Betegségek főiskolájának professzora.