Infostart.hu
eur:
372.36
usd:
338.9
bux:
138381.75
2026. november 20. péntek Jolán
Brit rendőrök őrizetbe veszik az illegális bevándorlás ellen tiltakozó tüntetők egyikét a délkelet-angliai Doverben 2020. szeptember 5-én.
Nyitókép: Stefan Rousseau

"Tengeri blokáddal" akarták távoltartani a gumicsónakos migránsokat a britek

A brit hatóságok titokban begyakorolták, hogyan kell visszafordítani a tengeren érkező migránsokat - erre utalnak kiszivárgott dokumentumok. Az elmúlt év során a britek egyre inkább azzal szembesültek, hogy a francia földön rekedt emberek gumicsónakokkal megcélozták a brit partokat.

Szeptember közepén egy járókelő felvette, hogyan ér partot egy migránsokat szállító csónak az angliai Kent megye egyik partszakaszán, hogyan ugranak ki az emberek és futnak a város felé.

Kiszivárgott anyagok arra utalnak, hogy a brit hatóságok keményebben akarnak fellépni: néhány hete utasították a haditengerészetet, hogy fizikailag állja el a La Manche csatornán átkelni próbáló migránsok útját.

Árat csökkentettek az embercsempészek

A brit belügyminisztérium szerint egyre nagyobb gondot jelent, hogy túlzsúfolt gumicsónakokon érkeznek a francia partról a brit oldalra az emberek. Az utóbbi időben az embercsempészek pont azzal tudták csökkenteni az átkelés árát, hogy szabályosan megtömték a csónakokat.

Az alacsonyabb ár is 3000 euró fejenként, bár az év elején még 4500 eurót kértek.

A BBC szerint korábban jobbára irániak és irakiak ültek a csempészcsónakokba, most már inkább szudániak, etiópiaiak és más afrikaiak.

Az idén már közel hétezer migráns jutott el ötszáz csónakon a brit partokra.

Az átkelés “krónikus és tartós probléma” - mondta Matthew Long, a brit Nemzeti Bűnügyi Hatóság (NCA) igazgatóhelyettese. Long szerint a közösségimédia-oldalaknak jobban fel kéne lépniük az ellen, hogy a csempészek reklámozni tudják magukat. A brit hatóság eddig 1300 fiók törlését kérte, de cégek 500 esetében nemet mondtak.

Mérlegelik a haditengerészet gyors motorcsónakjainak bevetését

A brit és a francia rendőrök és határőrök együttműködése nyomán eddig száz feltételezett embercsempészt tartóztattak le és ötszáz ember átkelését akadályozták meg. Közben a nyilvánosság előtt a britek rendszeresen bírálják a franciákat, amiért nem tartják vissza az átkelőket.

A Guardian című laphoz eljutott kiszivárgott brit kormányanyag szerint közben augusztusban folytak egy lehetséges “tengeri blokád” tesztjei, amelynek során az ausztrálok visszafordítási taktikáját próbálták el.

Ennek részeként gyors és mozgékony, úgynevezett

"kemény vázú felfújható hajókat" vetettek be, hogy fizikailag elállják az átkelők útját.

Érdekes módon az ausztrál taktika kidolgozója, Tony Abbott volt miniszterelnök újabban a brit kormány kereskedelmi tanácsadójaként dolgozik.

A hajókkal való blokkolás mellett a brit kormány konzultációt kezdett a tengerészeti iparággal, hogyan lehetne “úszó falakat” telepíteni a La Manche csatorna közepére. A Maritime UK nevű szervezet, amely a tengeri iparágakban tevékenykedő cégeket fogja össze, azt írta a belügyminisztériumnak, hogy a lépés nemzetközi jogi megfontolások miatt aggályos lenne.

Még a hullámvető gép ötletét is bedobták

A brit bulvársajtó zászlóshajója, a Sun című lap közben azt írta, hogy a brit hatóságok hullámvető gépeket is be akarnak vetni a migráns-motorcsónakok visszafordítására.

A brit kormányhivatal ezt azzal utasította el, hogy “ilyesmi nem fog megtörténni”, de szóvivője hozzátette:

“érthető módon nem kommentáljuk a műveleteket, mert azzal előnybe hoznánk a bűnözőket és segítenénk ezeket a veszélyes átkeléseket”.

Priti Patel brit belügyminiszter augusztusban azt mondta, “életképtelenné” teszi a tengeri embercsempész útvonalakat, de azóta csak nőtt a brit földre áthajózó migránsok száma - szeptemberben már közel 1900-an érkeztek.

Patel minisztériumának elrettentő ötletei között felmerült, hogy a menedékkérőket egy 4000 mérföldre lévő, atlanti-óceáni szigetre, távol eső brit szigetekre vagy küldenék.

Emellett azon is gondolkodnak, hogy kompokon vagy használaton kívüli olajfúró tornyokon tartanák őket, amíg elbírálják kérelmeiket.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Végzetes tévedésben lehetnek a befektetők: óriási veszély fenyegeti az Egyesült Államok gazdasági motorját

Végzetes tévedésben lehetnek a befektetők: óriási veszély fenyegeti az Egyesült Államok gazdasági motorját

Korai lenne visszatérést várni a megszokott befektetési környezethez, figyelmeztet Mohamed A. El-Erian, a Pennsylvania Egyetem professzora. Az amerikai félidős választásokon aratott demokrata győzelem után a technológiai részvények estek, az államkötvények pedig ismét védelmet nyújtottak, ezért sok elemző a tőke átcsoportosítását és a hagyományos diverzifikációt ajánlja. El-Erian szerint azonban a piacok és a gazdaság továbbra is erősen függnek a mesterséges intelligenciától. Ideje felkészülni a nagyobb volatilitásra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×