Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelentette be a nem túl meglepő hírt: az Európai Unió bíróság elé citálja Nagy-Britanniát. Mint von der Leyen elmondta, a készülő brit belső piaci törvény felülírná a felek között a brexitről nehezen kimunkált alkut. Ez az a kilépési szerződésben előírt jóhiszeműség követelményének megsértése. Ezen felül az ír–északír határ- és vámszabályozásról szóló protokoll teljes megsértését jelentené – tette hozzá az uniós vezető.

Mivel lejárt a határidő, kötelezettségszegési eljárást indítanak London ellen az uniós szerződés 258. cikkelye alapján. Az első lépés azonban csak annyi, hogy egy levelet küldtek a brit kormánynak, amelynek most egy hónapja van megtenni észrevételeit. Ezt követően még egy darabig eltart, mire az unió konkrét perig viheti az ügyet, ami komoly pénzbüntetéssel járhatna Nagy-Britannia számára.

Brüsszelben azt is értésre adták: ha sikerül is megállapodni a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokról, a megállapodást addig nem alkalmazzák, amíg

a britek megsértik a korábbi válási egyezményt.

Boris Johnson brit miniszterelnök szombaton találkozik von der Leyennel, mert Brüsszelbe utazik, hogy tárgyalásokról tárgyaljon – áttekintse a brexitről szóló alkudozás menetét az Európai Unió képviselőivel.

Új hír, hogy London és Brüsszel az október 15–16-i uniós csúcs végéig alkudozhat a jövőbeli kereskedelem feltételeiről. Egyelőre nem oldódtak a nézetkülönbségek a halászat, az állami támogatások és az esetleges vitás kérdések rendezési módjainak témaköreiben.

A halászat ügyében a britek felvetették egy átmeneti időszak lehetőségét, amely után már tiltanák, hogy uniós halászok jelenjenek meg felségvizeiken. A brit sajtó egy része szerint emiatt a többi európai tagállam nyomás alá helyezte Emmanuel Macron elnököt, a francia halászok szószólóját, hogy tegyen engedményeket. Ő viszont már a 2022-es elnökválasztásokra kacsingat. Ha meghátrál, riválisai a francia érdekek kiárusításával vádolhatják meg.

Patthelyzet van az uniós–brit tárgyalásokon az állami támogatások kérdésében is:

a britek maguk akarnak dönteni arról, hogy mikor és mennyivel támogatnak egyes hazai ágazatokat, az EU-t zavarja, hogy ezzel esetleg piaci előnybe kerülnének. Vita van arról is, hogyan kezeljenek majd jövőbeli vitákat. Brüsszel egy kétoldalú bizottságot és közvetítő testületet akar. Ha az egyik fél nem tartaná be a közös testület rendelkezéseit, akkor az bírságot szabhatna ki. Kérdés, hogy London ezt elfogadja-e.

Tudósítók megjegyzik: december lehet, mire valóban perre viszi az EU a brit belső piaci törvény ügyét (amelyet még nem fogadott el a parlament). Akkorra pedig kiderül, hogy kötöttek-a felek szabadkereskedelmi egyezményt – és így valószínűsíthető lesz, hogy Brüsszel elnézőbben viselkedik majd.

Ha nincs alku és az EU végigviszi az ügyet, akkor egy-másfél év múlva születhet meg az első ítélet. Az uniónak ugyanakkor fontos a kötelezettségszegési eljárás alá vont tagállamai felé mutatni, hogy nem kivételezik és a briteket is hajlandó beperelni.