Infostart.hu
eur:
373.16
usd:
340.24
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A londoni pénzügyi és üzleti központ, a City látképe egy napos téli napon, 2020. február 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Nehéz jövő vár a londoni Cityre Európában

Komplikált jövő elé néz Európában a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja, a londoni City. Az év végén lejáró átmeneti időszak végén ténnyé válik a brexit. Az Európai Unió azonban korlátozni próbálja, milyen ügyleteket lehet folytatni Londonból.

Eddig nem vezetett eredményre London és Brüsszel alkudozása a brexit utáni gazdasági és egyéb kapcsolatokról. Mindennek az egyik legnagyobb elszenvedője a brit gazdaság egyik motorjának számító pénzügyi-szolgáltató szektor lehet.

Alku hiányában az Unió megpróbálja limitálni, hogy milyen pénzügyi tranzakciók helyszíne lehet London, ami miatt további cégek és munkahelyek vándorolnak át a kontinensre.

A City december végéig korlátlanul fér hozzá legnagyobb piacához, amelynek értékét 34 milliárd dollárra becsülik. Január 1-jén viszont véget ér az átmeneti időszak. Vagy a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályai lépnek életbe, vagy egy EU-brit megállapodás jogi passzusai.

A Reuters hírügynökség szerint

London ezek után is Európa vezető pénzügyi központja maradhat, ahol évi ezer milliárdos forgalmat produkál a pénzváltás és a határidős ügyletek.

Ezek valószínűleg maradnak a brit fővárosban, de más szolgáltatásoknak lehet, hogy menniük kell.

Brüsszel és a britek vitájának központi témája az “ekvivalencia”, azaz, hogy a brit pénzügyi szabályozást igazítsák az unióshoz. London szerint ez nem gond, mert mindkét fél ugyanazokat a szabályokat követi. Az EU azonban júliusban közölte: nem engedi a londoni bankoknak, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak uniós ügyfeleknek.

“A cégeknek a megállapodás nélküli, kemény brexitre kell továbbra is készülniük. Mindez megbonyolítja és az egyes országok helyi szabályozásától teszi majd függővé a Nagy-Britanniából kiinduló gazdasági tevékenységet” - mondta a Reutersnek Jonathan Herbs pénzügyi-szolgáltatási témákkal foglalkozó jogász.

Az ING és a BNP Paribas bank már jelezte, hogy kitelepíti Londonból trédereit.

A francia bank szerint a teljes brexit után "a briteknek tilos lesz pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani uniós ügyfeleknek". Ennek nyomán közölte azt is: 400 új állást hoz létre az EU-ban. Edig már 330 pénzügyi cég mozgatta át az Unióba tevékenysége egy részét, ami 5000 embert érintett. A folyamatot csak egy időre akasztotta meg a Covid-19 pandémia.

Az is nagy kérdés, hogy az uniós befektetők továbbra is kereskedhetnek-e az EU területén jegyezett részvényekkel a három vezető brit platformon.

Mindhárom érintett cég európai telephelyeket hozott létre, mivel az "egyenlőségről" szóló alku megkötése legalább októberig elhúzódik.

Az Unió közölte: akkor ad hozzáférést a briteknek saját tőkepiacához, ha az a saját érdeke lesz.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×