Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
A francia kormány tervezett nyugdíjreformja elleni szakszervezeti tüntetés résztvevői a párizsi Montparnasse téren 2020. február 20-án. A vasúti és közlekedési dolgozókat képviselő szakszervezetek 2019. december 5. óta a tömegközlekedést megbénító országos sztrájkkal próbálják eltéríteni reformtervétől a kormányt.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien De Rosa

Hírhedt cikkely alkalmazására biztatják a francia köztársasági elnököt

A kormánytöbbségnek hetven órányi vita után sikerült megszavaznia az új nyugdíjreform elvi alapjait meghatározó első paragrafus, és senki sem tudja megmondani, hogy a hátralévő 64 törvénycikk elfogadásához mennyi időre lesz szükség Franciaországban.

Nyolcnapnyi non-stop vita után elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslat első paragrafusát a francia parlament alsó háza. Erről szóltak a hét eleji vezető hírek Franciaországban, ami jól mutatja a tervezett reform elleni, továbbra sem lankadó ellenállást.

A baloldali és szélsőbaloldali ellenzék nem kevesebb, mint negyvenezer módosító javaslatot nyújtott be a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslathoz,

egyebek mellett ez magyarázza, hogy a szöveg vitája elképesztően lassan halad. Hétfőn a kormánytöbbségnek hetven órányi vita után sikerült megszavaznia az első, az új nyugdíjreform elvi alapjait meghatározó paragrafust.

Azt nyilván senki sem tudja megmondani, hogy a hátralévő 64 törvénycikk elfogadásához mennyi időre lesz szükség. A honatyáknak az eddig kétezer letárgyalt mellett további 38 ezer, alapvetően obstrukciós céllal benyújtott módosító indítványon kell magukat átrágniuk.

Legalábbis elvileg. A gyakorlatban nem biztos, hogy ez fog történni, az elmúlt napokban ugyanis megszólaltak az első hangok, melyek a hírhedt 49-3-as alkotmánycikkely alkalmazására biztatják a köztársasági elnököt.

Ez egészen pontosan az alkotmány 49. paragrafusának 3. bekezdését jelenti, melynek lényege az, hogy egy fontosnak ítélt törvényjavaslat benyújtásakor a kormány bizalmi szavazást kér az ügyben, melyet követően a honatyáknak 24 óra áll rendelkezésükre, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be ellene.

Ha erre nem kerül sor, úgy a benyújtott törvényt automatikusan, mindenféle vita nélkül elfogadottnak tekintik, de elfogadásnak számít az is, ha egy benyújtott bizalmatlansági indítvány nem kapja meg a minősített többséget.

A kérdéssel egyelőre nagyon óvatosan bánnak, a közhangulat ugyanis meglehetősen feszült, és bár lecsengtek az év eleji masszív tüntetések és sztrájkok, a tiltakozások szórványosabban ugyan, de folytatódnak. Ebből a szempontból az ügyvédek számítanak a legaktívabbaknak, legutóbb hétfőn demonstráltak a párizsi központi bíróság előtt, de megmozdulásaik miatt már hetek óta országszerte akadozik az igazságszolgáltatás.

Mint hangoztatják, elfogadhatatlan számukra, hogy

az új nyugdíjtörvény megszüntetné az amúgy jól működő önálló nyugdíjpénztárukat, elvéve az abban lévő 3,7 milliárd eurónyi megtakarításukat.

Az új rendszerben az ügyvédek ráadásul lényegesen magasabb nyugdíjjárulékot fizetnének, miközben a jelenleginél alacsonyabb nyugdíjakra számíthatnak majd.

A változások persze nem csupán az ügyvédeket érintenék hátrányosan, hanem például a tanárokat, a nőket és a nagycsaládosokat is. De a legfontosabb kifogás a leendő nyugdíjtörvény kapcsán az, hogy úgy folyik arról parlamenti vita, hogy gyakorlatilag semmit sem tudni a leendő finanszírozásról.

Az Alkotmánytanács egy hónapja megfogalmazott véleménye szerint mindenesetre a tervezet „számos bizonytalanságot tartalmaz”.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

A tudományt támogatni kell, de nem így – kezdte álláspontja kifejtését a tudományos és technológiai miniszter a Facebookon. Megindokolta, miért szüntetik meg az Élvonal Alapítvány 261,7 milliárd forintos szerződését, mit terveznek helyette, illetve hol tart a tudományt érintő átadás-átvételi folyamatban.

„A valaha volt legdrasztikusabb nyár jön” – klimatikus vészhelyzet lehet Magyarországon is

Körülbelül egy teljes évnyi csapadékmennyiség hiányzik a hazai rendszerből 2022 óta, és úgy fogunk ráfordulni az idei nyárra, hogy a talaj felső száz centiméteres rétegében alig van víz – mondta az InfoRádióban Budapest főtájépítésze. Több más téma mellett kitért a kaszálási tilalom értelmére és arra is, hogy nagy szükség lenne még több automata öntözőre, de nincs rá forrás.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×