Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Demonstrálók vonulnak a legnagyobb francia szakszervezet, a CGT tüntetésén Marseille déli nagyvárosban 2019. december 10-én. Franciaországban december 5-én határozatlan idejű általános munkabeszüntetést hirdettek a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Daniel Cole

Az elkövetkező napok sorsdöntőek lehetnek a francia kormány számára

Ismét utcai felvonulásokkal tiltakoztak kedden Franciaországban a szakszervezetek a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, miközben hatodik napja folytatódott a közlekedési sztrájk.

A belügyminisztérium összesítése szerint országszerte 339 ezren, a CGT szakszervezet szerint 885 ezren vettek részt a megmozdulásokban, ami fele annyi mint az első, múlt csütörtöki tiltakozónapon.

A határozatlan idejű sztrájk meghosszabbításáról naponta döntenek a szakszervezetek, s az előrejelzések szerint szerda estig biztos, de elképzelhető, hogy péntekig folytatódnak a munkabeszüntetések, jóllehet a sztrájkolók aránya fokozatosan csökken.

A vasutasoknak mintegy harmada, de a mozdonyvezetőknek háromnegyede sztrájkol, emiatt továbbra is a vasúti közlekedésben a legjelentősebbek a fennakadások,

a vonatoknak mintegy húsz százaléka közlekedik. A 16 párizsi metróvonalból kilenc továbbra is zárva tart, a többin pedig csak csúcsidőben és szakaszosan közlekednek a szerelvények, az ország nyolc olajfinomítójából pedig hetet eltorlaszoltak a szakszervezeti dolgozók.

Kitart a kormány a nyugdíjreform terve mellett

Az elkövetkező napok sorsdöntőek lehetnek a kormány számára, amely nem kíván engedni Emmanuel Macron államfő egyik legfőbb kampányígéretéből a nyugdíjrendszer megreformálásáról, és a tartósnak ígérkező sztrájkhullám ellenére a parlament elé kívánja terjeszteni a törvénytervezetet.

Édouard Philippe miniszterelnök kedd délután a nemzetgyűlésben elmondta: "nem létezik olyan varázsszó, amelynek kimondására abbamaradnának a megmozdulások".

"Attól, mert holnap beszédet tartok, nem lesz vége a tüntetéseknek. A beszéd újabb kérdéseket fog felvetni. És ez így van jól.

Lesznek kérdések és lesznek viták a parlamentben ezekről a legitim témákról" - fogalmazott a kormányfő egy nappal azelőtt, hogy a vitatott nyugdíjreformot teljes egészében bemutatja a közvéleménynek.

A tüntetéssorozat kezdete óta először Emmanuel Macron is megszólalt, és ő is magabiztosnak mutatkozott.

"Mindenki tudja, hogy ez egy elengedhetetlen reform hazánknak"

- mondta az államfő keddre virradó éjjel a normadiai négyek találkozója után a hivatalában tartott sajtótájékoztatón francia újságírói kérdésre. "Nem érzek nagy nyugtalanságot" - tette hozzá a francia elnök.

A felmérések azt mutatják, hogy miközben a franciák kétharmada indokoltnak tartja a nyugdíjreformot, egyre többen támogatják a sztrájkot is, mert

úgy érzékelik, hogy rosszul járhatnak egy új nyugdíjrendszerrel, s egyelőre nem világosak a kormány konkrét elképzelései.

A sztrájkot meghirdető radikálisabb szakszervezetek viszont egyáltalán nem támogatják a nyugdíjrendszer átalakítását és egységesítését egy pont alapú egyetemes rendszerré a jelenleg vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszer helyett, amelynek egyik fő kedvezményezettjei a tömegközlekedésben dolgozók. A CFDT reformszakszervezet viszont az egységes nyugdíjrendszer mellett foglal állást és a kormány szerdai bejelentésétől teszi függővé részvételt a további tiltakozó megmozdulásokban.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×