Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyar kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) egyeztetésén, az EU-csúcs ülése előtt 2019. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Főpolgármesteri szinten egy kicsit másképpen nézne ki a V4

A budapesti és a varsói Európa-párti polgármesterek fontolóra veszik a hatalom egyesítését a Magyarországon és Lengyelországban kormányzó pártok ellen, és felkérték a cseh és a szlovák főváros polgármestereit, hogy csatlakozzanak hozzájuk – írja a pozsonyi Sme napilap.

A szlovák liberális napilap cikke bevezetőjében azt írja, hogy megfigyelők szerint Magyarországon a Fidesz, Lengyelországban pedig a Jog és Igazságosság pártja törekszik egy közép-európai illiberális demokrácia kiépítésére, amely feszültséget szít az Európai Unióval fenntartott viszonyban. A lap úgy fogalmaz,

Karácsony Gergely Budapest főpolgármesteri címért vívott harca és sokkoló győzelme első ízben mért komolyabb ütést Orbán Viktorra 2010 óta.

Megjegyzik, hogy a centrista Rafal Trzaskowski tavaly év végén lett a lengyel főváros, Varsó főpolgármestere, mikor maga mögé utasította a Jog és Igazságosság jelöltjét.

Karácsony Gergely és varsói kollégája már egyeztetett egy, a Visegrádi Négyek fővárosainak főpolgármesterei közt létrejövő együttműködésről. A lehetséges szövetség alappillérét az adja, hogy a szlovák, a lengyel, és a cseh főváros vezetői hasonló helyzetben vannak, mint Budapesten Karácsony Gergely: liberális, progresszív vezetőkként konfliktusos helyzetben kell dolgozniuk országuk konzervatív kormányai mellett.

Karácsony Gergely elképzelése szerint az összefogással azt igyekeznének elérni Brüsszelben, hogy

az uniós fejlesztési pénzek közvetlenül az érintett fővárosokba kerüljenek,

ne pedig a kormányokhoz. A Sme cikke szerint Varsó és más lengyel nagyvárosok, melyeket ellenzéki polgármesterek irányítanak, azt állítják, hogy az állami kasszából nem jut nekik elegendő pénz. Kamil Dabrowa varsói szóvivő ezért érdekes elképzelésnek tartja Karácsony Gergely felvetését, amely szerinte mindenképp megfontolandó. Dabrowa elmondta, hogy a polgármesterek november 8-án további megbeszéléseket terveznek a német fővárosban, a berlini fal leomlásának 30. évfordulója alkalmából.

Csehek, szlovákok

Zdeněk Hřib, Prága főpolgármestere, a rendszerellenes Kalóz párt tagja a pozsonyi újság szerint üdvözölte budapesti kollégája elképzelését. Matúš Vallo pozsonyi főpolgármester azonban óvatosan fogalmazott, és azt mondta, nehéz reagálni Karácsony Gergely tervére, mert a nagyvárosok anyagi támogatása minden országban eltérő.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×