Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Moszkva, 2018. április 8.Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai ortodox Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott húsvéti liturgián 2018. április 8-án. Az ortodox keresztény egyházak idén április 8-án ünneplik a húsvétvasárnapot. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: Szergej Ilnyickij

Élelmiszerhiány fenyeget az orosz elnök egyik rendelete miatt?

Részletes élelmiszerhiányt okozhat Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tavalyi rendelete a mezőgazdasági exportról. Ez áll egy orosz politikai intézet elemzésében. Az anyag arra mutat rá, hogy lassan nő a hazai termelés, de sokat kell külföldre eladni.

Vlagyimir Putyin elnök tavaly májusi rendelete értelmében 2024-re évi 45 milliárd dollárra kell felpörgetni az orosz agrárexportot. Ez azonban ellátási gondokhoz vezethet az Orosz Föderációban – állítja a két orosz elemzőműhely, a Gazdaságpolitikai Intézet és a RANHiGSZ. Tanulmányuk szerint problémák merülhetnek fel a belső ellátásban, ami azt jelenti, hogy 10 százalékkal csökken a hazai boltokba kerülő élelmiszerek és mezőgazdasági termékek mennyisége.

Az ok: nincs egyensúlyban a termelés alacsony növekedési és a mezőgazdasági export magas növekedési üteme.

Fennáll a veszélye, hogy nem tudják majd tartani az állami tervet, hogy egyszerre exportáljanak több mezőgazdasági terméket, miközben hazai forrásból váltsák ki a külföldi importot. Ha végre tudják hajtani az exportnövelési tervet, akkor viszont gondok merülhetnek fel a belső, orosz kereslet kielégítésével. Az erre vonatkozó számítások jósolják azt , hogy 10 százalékkal eshet a haza fogyasztás.

A szakértők megjegyzik: a radikális exportnövelés és az külföldi mezőgazdasági termékek importjának kiváltása lett az utóbbi évek agrárpolitikájának fő célja.

"Egyértelműen világos, hogy a kijelölt célokat csak a mezőgazdasági termelés ezeknek megfelelő magas növekedési ütemével lehet elérni. Az állami terv viszont elég szerény, 2025-ig összesen 15 százalékos növekedéssel számol. A jelenlegi ütem ezt egy körülbelül 1 százalékkal haladja meg, miközben minimum 20 százalékkal kéne felpörgetni a mezőgazdasági termelést, de az ezt elősegítő finanszírozást nem hagyták jóvá" – írják a szakértők.

Az orosz kormányprogram nyomán el is kezdett emelkedni az agrárexport és az idén meghaladta a 24 és félmilliárd dollárt. A prognózis az, hogy 2021-re már 31 és félmilliárdnál tartanak majd és mindössze három évük marad, hogy ezt feltornásszák a Putyin elnök által előírt 45 milliárdra.

Putyin 2018-ban kiadott, úgynevezett "Új májusi rendelete" 12 nemzeti fejlesztési projektet nevezett meg: az export növelése mellett szerepelt benne a demográfia, az egészségügy, oktatás, lakásügyek, környezetvédelem, a digitális gazdaság a közlekedésbiztonság és mások.

Az elnök külön értésre adta: magas termelékenységű, exportorientált és a legmodernebb technológiákat felhasználva fejlődő mezőgazdaságot akar látni.

Jevgenyij Gontmaher, az orosz Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok kutatóintézet igazgatóhelyettese már akkor

részben megvalósíthatatlannak nevezte az elnök tervét

és azt "inkább politikainak, mint gazdaságinak" nevezte, mert ennek feltétele a globális átlagnövekedésnél magasabb bővülés lehet csak. A mostani tanulmányra válaszolva az orosz Agrárminisztérium közölte: Oroszország az alapvető élelmiszerek terén teljesen önellátó és a mezőgazdaság kielégíti a belső keresletet. A szankciók pedig lökést adtak a mezőgazdaság fejlődésének, mert az négy év alatt 14 százalékkal bővült, miközben az import közel harmadával esett vissza.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×