Vlagyimir Putyin elnök tavaly májusi rendelete értelmében 2024-re évi 45 milliárd dollárra kell felpörgetni az orosz agrárexportot. Ez azonban ellátási gondokhoz vezethet az Orosz Föderációban – állítja a két orosz elemzőműhely, a Gazdaságpolitikai Intézet és a RANHiGSZ. Tanulmányuk szerint problémák merülhetnek fel a belső ellátásban, ami azt jelenti, hogy 10 százalékkal csökken a hazai boltokba kerülő élelmiszerek és mezőgazdasági termékek mennyisége.
Az ok: nincs egyensúlyban a termelés alacsony növekedési és a mezőgazdasági export magas növekedési üteme.
Fennáll a veszélye, hogy nem tudják majd tartani az állami tervet, hogy egyszerre exportáljanak több mezőgazdasági terméket, miközben hazai forrásból váltsák ki a külföldi importot. Ha végre tudják hajtani az exportnövelési tervet, akkor viszont gondok merülhetnek fel a belső, orosz kereslet kielégítésével. Az erre vonatkozó számítások jósolják azt , hogy 10 százalékkal eshet a haza fogyasztás.
A szakértők megjegyzik: a radikális exportnövelés és az külföldi mezőgazdasági termékek importjának kiváltása lett az utóbbi évek agrárpolitikájának fő célja.
"Egyértelműen világos, hogy a kijelölt célokat csak a mezőgazdasági termelés ezeknek megfelelő magas növekedési ütemével lehet elérni. Az állami terv viszont elég szerény, 2025-ig összesen 15 százalékos növekedéssel számol. A jelenlegi ütem ezt egy körülbelül 1 százalékkal haladja meg, miközben minimum 20 százalékkal kéne felpörgetni a mezőgazdasági termelést, de az ezt elősegítő finanszírozást nem hagyták jóvá" – írják a szakértők.
Az orosz kormányprogram nyomán el is kezdett emelkedni az agrárexport és az idén meghaladta a 24 és félmilliárd dollárt. A prognózis az, hogy 2021-re már 31 és félmilliárdnál tartanak majd és mindössze három évük marad, hogy ezt feltornásszák a Putyin elnök által előírt 45 milliárdra.
Putyin 2018-ban kiadott, úgynevezett "Új májusi rendelete" 12 nemzeti fejlesztési projektet nevezett meg: az export növelése mellett szerepelt benne a demográfia, az egészségügy, oktatás, lakásügyek, környezetvédelem, a digitális gazdaság a közlekedésbiztonság és mások.
Az elnök külön értésre adta: magas termelékenységű, exportorientált és a legmodernebb technológiákat felhasználva fejlődő mezőgazdaságot akar látni.
Jevgenyij Gontmaher, az orosz Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok kutatóintézet igazgatóhelyettese már akkor
részben megvalósíthatatlannak nevezte az elnök tervét
és azt "inkább politikainak, mint gazdaságinak" nevezte, mert ennek feltétele a globális átlagnövekedésnél magasabb bővülés lehet csak. A mostani tanulmányra válaszolva az orosz Agrárminisztérium közölte: Oroszország az alapvető élelmiszerek terén teljesen önellátó és a mezőgazdaság kielégíti a belső keresletet. A szankciók pedig lökést adtak a mezőgazdaság fejlődésének, mert az négy év alatt 14 százalékkal bővült, miközben az import közel harmadával esett vissza.