Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Hekkerek hekkeltek meg hekkereket, és így kémkedtek

Irániaknak adták ki magukat, de valójában oroszok voltak azok a hekkerek, akik több országban próbálták feltörni kormányintézmények és cégek adatbázisait – állítják amerikai illetékesek.

A Kremlhez kötött hekkerek számlájára már sok mindent írnak Nyugaton, elsősorban azt, hogy a Demokrata Párt számára kínos levelezés ellopásával úgymond "meghekkelték" az amerikai elnökválasztást és Donald Trumpot juttatták hatalomra.

A legújabb vád az, hogy a Turla nevű kiberkalóz-csoport iráni hekkereknek álcázva magát, több mint egy tucat ország kormányzati és vállalati szervereit próbálta ellenőrzése alá vonni. A kalózok iráni eszközöket és számítógépes hálózatot felhasználva,

legkevesebb 20 országban tudtak bejutni online rendszerekbe az elmúlt másfél évben

– állítják a brit állami lehallgatóközpont, a GCHQ illetékesei, akik szerint minden bizonnyal "államilag támogatott" elkövetőkről van szó, mert több más csoporttal szemben eredményesek, és egyre újabb módszereket dolgoznak ki nyomaik elfedésére.

A britek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) együtt adtak ki közös ajánlást (Az NSA alvállalkozója volt annak idején Edward Snowden, aki kínos adatokat szolgáltatott arról, hogy az amerikaiak saját állampolgáraikat tartották megfigyelés alatt).

"Világos az üzenet: még akkor is, amikor az elkövetők megpróbálják álcázni magukat, képességeink révén végül be tudjuk azonosítani őket" – mondta Paul Chicester, a brit kémügynökség Nemzeti Kiberbiztonsági Központja illetékese.

A britek azt mondták, hogy 2017-ben, egy brit oktatási intézmény elleni támadás idején fedezték fel, hogy orosz hekkerek iráni eszközökkel próbáltak behatolni a rendszerbe. Állításuk szerint a csoport több, mint 35 országban, leginkább közel-keleti államokban próbálkozott dokumentumok ellopásával.

Illetékesek azt állították, hogy nincs nyoma a Turla és az általa kiszemelt iráni hekkercsoport, az APT34, vagy Oil Rig (Olajfúrótorony) közötti kapcsolatra. Az oroszok behatoltak az irániak hálózatába, "hogy egy olyan ellenségnek adják ki magukat, akinek a célpontok valószínűleg visszavágnak". Emellett

ellopták az irániak által már ellopott információt.

Iráni és orosz illetékesek hétfőn reggel még nem válaszoltak a vádakra, korábban pedig többször tagadták a hasonló állításokat.

Nyugati illetékesek szerint a globális kiberbiztonságot leginkább Kína, Észak-Korea, Oroszország és Irán fenyegeti, mert a vád szerint kormányaik világszerte hekkertámadásokat hajtanak végre.

Az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek ugyanakkor a külföldi kibertámadások vádját felhasználva felpörgették saját kémtevékenységüket és az úgynevezett "negyedik fél útján történő adatgyűjtést". Erről a Spiegel német magazin írt, az Oroszországban élő Edward Snowdentől kapott információkra hivatkozva – jegyezte meg a Reuters, hozzátéve, hogy a brit GCHQ nem volt hajlandó kommentálni a nyugati hálózati akciókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×