Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Díszhintóján a londoni Westminster-palotába hajtat II. Erzsébet brit királynő, hogy trónbeszédével megnyissa a 2019-2020-as parlamenti évet a felsőházban, a Lordok Házában. A trónbeszéd a kormánynak az új parlamenti évre szóló törvénykezési munkatervét ismerteti.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Brexit: a királynő által felsorolt tervekkel a szavazók kedvére tennének

Immár az angol királynő is kimondta: kormánya célja az október 31-i brexit. II. Erzsébet erről az őszi parlamenti ülésszak megnyitóján beszélt. Olyan terveket sorolt fel, amelyekkel a Johnson-kormány a szavazók kedvére tenne az előrehozott választások előtt.

A királynői beszéd a hatalmától megfosztott brit uralkodó és a népképviseletet adó parlament sajátos alkotmányos viszonyát kifejező leglátványosabb esemény. A királynő vagy király, miután szolgája háromszori koppantással kér bebocsáttatást a westminsteri törvényhozásba, a hatalmon lévő kormány programját ismerteti.

A Lordok Házában felszólalva II. Erzsébet arra is kitért, ami most mindenkit foglalkoztat: „Kormányom számára mindig is elsődleges volt, hogy október 31-én megvalósítsa az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból... kormányom célja, hogy új, a szabadkereskedelmen és baráti együttműködésen alapuló viszonyt építsen ki az Európai Unióval” – mondta a 93 éves uralkodó.

A beszéd gerincét ugyanakkor több mint 20 törvényjavaslat – köztük az esetleges brexitegyezmény végrehajtásáról szóló tervezet – adta.

Ezt akkor vehetik elő, ha Boris Johnson miniszterelnök a jövő hétig egyezségre jut az Unióval a kilépés feltételrendszeréről.

Az egyéb javaslatok sorában kiemelt figyelmet kapott a bűnözés elleni fellépés – különösen a külföldi bűnözők keményebb megbüntetése, az egészségügy és az EU-polgárok számára a szabad mozgás jogát megszűntető és pontrendszerre épülő új bevándorlási rendszer.

Kommentátorok megjegyzik: akármennyire akarja Boris Johnson kormányfő azt sugallni, hogy a brexit menedzselése mellett képes a normál kormányügyek intézésére, kérdéses, hogy meg tudja-e valósítani programját.

Azóta ugyanis, hogy júliusban hatalomra került, kisebbségi kormánya egyetlen parlamenti voksot sem volt képes megnyerni.

Közben gyakorlatilag az összeg brit párt előrehozott választásokat akar, de nem értenek egyet abban hogy ezeket mikor rendezzék meg.

Az ellenzéki Munkáspárt megjegyezte: a királynőt arra használták fel, hogy elmondassák vele a konzervatív párt programbeszédét. Jeremy Corbyn pártvezér alig volt hajlandó válaszolni a konzervatív Boris Johnson kormányfőnek, amikor a hagyománynak megfelelően ketten léptek be a parlamenti ülésterembe.

A beszédről most néhány napos vita indul a parlamentben, és a végén szavazásra bocsájtáják azt. Bár ez nem minősül a Johnson-kormány elleni bizalmatlansági szavazásnak, meggyengítheti Johnson pozícióit.

Közben lapjelentések szerint EU-s vezetők Boris Johnson értésére adták: további engedményeket akarnak az Unió és a britek válási egyezményében. Így a teljes alku ezen a héten születhet meg - csakhogy uniós diplomaták közölték: nem túl bizakodóak, hogy sikerül a határidőre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×