Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Díszhintóján a londoni Westminster-palotába hajtat II. Erzsébet brit királynő, hogy trónbeszédével megnyissa a 2019-2020-as parlamenti évet a felsőházban, a Lordok Házában. A trónbeszéd a kormánynak az új parlamenti évre szóló törvénykezési munkatervét ismerteti.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Brexit: a királynő által felsorolt tervekkel a szavazók kedvére tennének

Immár az angol királynő is kimondta: kormánya célja az október 31-i brexit. II. Erzsébet erről az őszi parlamenti ülésszak megnyitóján beszélt. Olyan terveket sorolt fel, amelyekkel a Johnson-kormány a szavazók kedvére tenne az előrehozott választások előtt.

A királynői beszéd a hatalmától megfosztott brit uralkodó és a népképviseletet adó parlament sajátos alkotmányos viszonyát kifejező leglátványosabb esemény. A királynő vagy király, miután szolgája háromszori koppantással kér bebocsáttatást a westminsteri törvényhozásba, a hatalmon lévő kormány programját ismerteti.

A Lordok Házában felszólalva II. Erzsébet arra is kitért, ami most mindenkit foglalkoztat: „Kormányom számára mindig is elsődleges volt, hogy október 31-én megvalósítsa az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból... kormányom célja, hogy új, a szabadkereskedelmen és baráti együttműködésen alapuló viszonyt építsen ki az Európai Unióval” – mondta a 93 éves uralkodó.

A beszéd gerincét ugyanakkor több mint 20 törvényjavaslat – köztük az esetleges brexitegyezmény végrehajtásáról szóló tervezet – adta.

Ezt akkor vehetik elő, ha Boris Johnson miniszterelnök a jövő hétig egyezségre jut az Unióval a kilépés feltételrendszeréről.

Az egyéb javaslatok sorában kiemelt figyelmet kapott a bűnözés elleni fellépés – különösen a külföldi bűnözők keményebb megbüntetése, az egészségügy és az EU-polgárok számára a szabad mozgás jogát megszűntető és pontrendszerre épülő új bevándorlási rendszer.

Kommentátorok megjegyzik: akármennyire akarja Boris Johnson kormányfő azt sugallni, hogy a brexit menedzselése mellett képes a normál kormányügyek intézésére, kérdéses, hogy meg tudja-e valósítani programját.

Azóta ugyanis, hogy júliusban hatalomra került, kisebbségi kormánya egyetlen parlamenti voksot sem volt képes megnyerni.

Közben gyakorlatilag az összeg brit párt előrehozott választásokat akar, de nem értenek egyet abban hogy ezeket mikor rendezzék meg.

Az ellenzéki Munkáspárt megjegyezte: a királynőt arra használták fel, hogy elmondassák vele a konzervatív párt programbeszédét. Jeremy Corbyn pártvezér alig volt hajlandó válaszolni a konzervatív Boris Johnson kormányfőnek, amikor a hagyománynak megfelelően ketten léptek be a parlamenti ülésterembe.

A beszédről most néhány napos vita indul a parlamentben, és a végén szavazásra bocsájtáják azt. Bár ez nem minősül a Johnson-kormány elleni bizalmatlansági szavazásnak, meggyengítheti Johnson pozícióit.

Közben lapjelentések szerint EU-s vezetők Boris Johnson értésére adták: további engedményeket akarnak az Unió és a britek válási egyezményében. Így a teljes alku ezen a héten születhet meg - csakhogy uniós diplomaták közölték: nem túl bizakodóak, hogy sikerül a határidőre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×