Infostart.hu
eur:
364.76
usd:
326.45
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: Pixabay.com

Kirángathatja Skóciát az EU-ból a brexit

A brexit miatt második népszavazást akar Skócia függetlenségéről a brit országrész kormányfője. Az akár Nagy-Britannia lassú felbomlásához vezető voksolást 2021-ben szeretnék megtartani, de London engedélye nélkül nem lehetséges.

A Nagy-Britannián belül részleges autonómiát élvező

Skócia nem akarja, hogy a brexittel "kirángassák" az Európai Unióból.

Bár 300 éven át a brit állam gerincét képező unióban volt Angliával, Skócia most ismét azt fontolgatja, hogy újabb függetlenségi népszavazást tartson. Erről beszélt a skótok kormányfője, Nicola Sturgeon, egyben a Skót Nemzeti Párt vezére.

Sturgeon szerdai parlamenti beszédében hangsúlyozta: "még ebben a parlamenti időszakban fel kell kínálni a választást a független és európai Skócia és a brexit között".

2014-ben a skót választók 10 százalékos többséggel utasították el a Nagy-Britanniából való kiválás ötletét. Most viszont a Skót Nemzeti Párt újra felvetette a kérdést, annak ellenére, hogy a londoni központi kormány jelezte: ezúttal nem hagyja jóvá a kilépési népszavazást.

Azt azonban a skót nacionalista képviselők is elismerik, hogy

végül mégis kell majd a londoni "igen", hogy legitim módon tudják megrendezni a népszavazást.

Skócia lakossága csak a brit szavazók 8 százalékát adja, de az országrész több mint 60 százalékos többséggel szavazott 3 éve a brexit ellen. Az angol többség miatt azonban az egész országban kis többséggel győztek a kilépéspártiak.

Két évvel korábban, amikor a kormányzó Skót Nemzeti Párt egyszer már népszavazásra vitte Skócia tagságát a brit közösségben, azzal bírták maradásra őket, hogy a brit állam részeként maradhatnak az EU-ban. Ezt követte az angol többség döntése, hogy éppenséggel velük együtt ki kell lépniük.

A legtöbb skótnak ez nem tetszik, és az angolokkal szemben Skóciában üdvözlik az európai uniós migránsokat, mert azt mondják, hogy a gazdaságnak szüksége van rájuk.

"Fennáll a veszély, hogy a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjának elhagyásával a perifériára kerülünk Nagy-Britanniában és a világban is, ahogy az ország a peremre kerül a nemzetközi porondon. A függetlenséggel megóvhatnánk helyünket Európában" – mondta beszédében a skót első miniszter.

Ugyanakkor 2014 óta nem sokat változtak az arányok: körülbelül 55 százalékuk maradna brit és 45 százalék akar önálló Skóciát.

Kilép-e tehát a brexit után nem sokkal az északi országrész Nagy-Britanniából? Bár

Sturgeon nyomás alatt van, hogy mutassa, lép valamit a függetlenségpártiak nyomására, közben nem akar olyan időpontban népszavazást kezdeményezni, amikor azt nem nyerné meg.

Emellett a központi brit parlament nem akar újabb lehetőséget adni a választásra, mert az érvelés szerint a "skótok már egy nemzedéknyi időre döntöttek". Ezt csak úgy lehet felülírni, ha a brexitkáosz miatt az idén brit parlamenti választásokat tartanak és azokon a Westminsterben is jelenlévő Skót Nemzeti Párt a királycsináló szerepében találja magát.

Skóciában azonban vannak az unió fenntartását szorgalmazó erők, a Munkáspárt és a Konzervatív Párt is. Szerintük súlyos költségvetési megszorítások jutnának osztályrészül a lakosoknak, ha egy "megosztó" népszavazás után búcsút mondanának Nagy-Britanniának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Átszervezik a betegellátást: megszűnhetnek az alacsony esetszámú osztályok

Átszervezik a betegellátást: megszűnhetnek az alacsony esetszámú osztályok

Átfogó, szerkezeti reformra készül a kormányzat a magyar egészségügyben, mivel a rendszer hatékonysági és minőségi problémái kizárólag pluszforrások bevonásával nem orvosolhatók. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter és Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője szerint a jövőben bevezetik az értékalapú finanszírozást, regionális szintre emelik az ellátásszervezést, és kiemelt hangsúlyt kap a betegutak tudatos menedzselése is. A legfontosabb jogi és szervezeti alapokat még az idei év végéig, de legkésőbb 2027 elejéig megteremtik - írja a Népszabadság a Magyar Zene Házában rendezett tanácskozásról tudósítva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×